Sziasztok!

Meghoztam kínai időutazós sorozatunk, a Tang Dynasty Tour 20. részének magyar feliratát (és a hozzá kapcsolódó, szokásos kiegészítéseket).

Emellett örömmel jelentem be, hogy újra felvettem a tervezettek közé a Hong Cheongi munkacímű, koreai történelmi, kosztümös sorozatot, melyet régi motorosok már láthattak az oldalon 1-2 éve, de akkor még kanyarban sem volt a sorozat premierje – most azonban úgy tűnik, folyamatban van a szereplőválogatás, és megvalósulni látszik a dolog.

És beszéljünk egy kicsit egy, az oldalon szokatlan témáról… a videojátékokról is. 🙂

A Tang Dynasty Tour 20. részéhez készült kiegészítések, gondolatok:

Számos fordulatnak és izgalmas hatalmi játéknak lehetünk szemtanúi.

1. Nem menekülünk természetesen a filmes túlzásoktól, hiszen Anlan és a császár párbaja azért elég sok, fizikai törvényt is meghazudtoló elemet tartalmaz, amit kínai fantasy/wuxia-rajongók talán már megszokhattak… de hogy Yun Ye is túléljen egy olyan támadást, melyben egy kard KONKRÉTAN BELEÁLL A MELLKASÁBA, azért elég nagy túlzás (főleg, hogy előtte Anlan úgy végzett néhány testőrrel, hogy “csak” egy vágást ejtett rajtuk itt-ott)…

2. Az események azonban elindítanak valamit.

a.) A császár még a párbaj ideje alatt is végig defenzív, minden lépésével a lányát próbálja győzködni és védeni, hogy rájöhessen a történtekre. Önként lefegyverzi magát, hogy a repülő karddal félreüthesse a lányára épp rázuhanni készülő, égő lámpást, és fegyvertelenül várja a végzetét, míg Yun Ye és Chengqian meg nem érkezik. Ahogy megmenekül, akkor is gyorsan házi őrizet alá helyezi a lányát, és nem idézi rögtön törvényszék elé, mert egy császári családot érintő, belső viszály az uralkodó hatalmát is azonnal ingataggá tenné.

b.) Chengqian trónörökösként nagyon éles eszű, a gondolkodásmódja rendkívül összetett, de bármit is mond, apja nem hallgat rá. Pedig ő volt az egyedüli, akiben egyáltalán felmerült, hogy ha minden katona a bérgyilkost üldözi, maradt-e bárki, aki a császárra vigyáz, és ha ő nem érkezik időben, Anlan biztosan megölte volna az apjukat. Emellett nem beszél az öccse, Wei herceg előtt, diszkrét marad a történtekkel kapcsolatban, és akárcsak apja, ő is arra gyanakszik, hogy valami nem stimmel, és ki kellene deríteniük, ki tömte tele butaságokkal Anlan hercegnő fejét.

Apja azonban ahelyett, hogy felismerné, mennyire egyformák a szándékaik, azonnal támadásnak tekinti fia visszafogott álláspontját, és bárhogy is magyarázkodjon utána a herceg, kiforgatja a szavait. És ha ez még nem lenne elég, Wei herceg is bátyja ellen fordul, és azzal vádolja, hogy a nők elhomályosítják az elméjét. Wei herceg azonban nem veszi észre, hogy apjuk ítélőképességére ugyancsak nagy hatással vannak a “nők”, hiszen a Ruolan iránt érzett szerelme és bűntudata nem engedi, hogy Anlant megbüntesse, helyette inkább saját, szeretett császárnéjától született, első fiának fordít hátat, holott addig mindkét személy rendkívül fontos volt számára.

c.) Wei herceg nagyon veszélyes, hatalmi pozícióba kerül, de facto ő lesz a főváros katonai erőinek főparancsnoka, immár Hou Junji is neki felel. És ez nagyon érdekesen rendezi át az erőviszonyokat. Trónörökösnek lenni tulajdonképpen egy próba, mely tisztségben nap mint nap helyt kell állnia fivérének, apjuk jóval kritikusabban kell, hogy viszonyuljon hozzá, hogy a későbbi uralkodásra felkészítse. Igen ám, de ha a trónörökös öccse fontos, katonai szerepet kap, mely nagy létszámú sereg irányítását is a kezébe helyezi, az bármikor katonai hatalomátvételhez, puccshoz is vezethet, melynek következtében egy trónörökös nemcsak a címétől, de akár az életétől is elbúcsúzhat…

d.) És ez kicsit visszakanyarodik ahhoz is, miért nem akar a császár újra vizsgálatot elrendelni Ruolan halálának ügyében. Akkoriban ő is “csak” a második herceg volt a bátyja, a trónörökös mögött. Fellázadt ellene, magához ragadta a hatalmat, és tábornokai segítségével megölte őt, megkaparintva a trónt. Sokakban azóta is tüske ez a fajta durva, családi értékeket és hagyományokat nem tisztelő, barbár hatalomátvétel, és ha a császár ezt újra felhánytorgatná, az megint felpezsdítené az udvar életét és meggyengíthetné a hatalmát.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne hallgathatott volna a fiára, Chengqianra, és ne vizsgálódhattak volna mondjuk együtt, titokban.

3. Tian nagybácsitól elbúcsúzunk, bár annak a faszerszámokkal való, titokzatos piszmogásnak a fogaton csak később (jóval később…) lesz jelentősége.

Azaz mindent összevetve nagyon érdekes lesz megfigyelni, merre tolódnak innen a karaktereink. A trónörökös a Xiaomei-jel történtek miatt várhatóan Hou Junji irányába tud csak fordulni (hisz barátja és mentora, Cheng Yaojin és fia elmentek a frontra). Anlannak csak a motisták maradnak, el akar szakadni Yun Yétől. Yun Ye pedig… vajon melyik frakció felé fog közelíteni? A császár vagy a trónörökös támogatását fogja választani? Kiderül a következő epizódokból!

 

---

 

Információk a Hong Cheongiról:

Azok a nézők és látogatók, akik régóta ismernek és/vagy követik a munkáimat, tudják, nagy kedvelője vagyok a koreai történelmi, kosztümös sorozatoknak. Szívesen fordítok ilyeneket, hiszen ezeknek köszönhetően rengeteget tanulok én is a korról, a szokásokról, mindemellett gyönyörködtet a sorozatok bája, tisztasága, a jelmezei, a ruhái… Szóval ez egy abszolút win, ahogy a Hulk is mondaná. 🙂 Mostanában nagyon sok fordító dolgozik fáradhatatlanul a magyar nézők kedvéért, így sokszor esélytelen bevállalni egy olyan sorozatot, ami meg is tetszik az embernek, és nem csapott le rá még 2-3 másik fordító vagy csoport. A Hong Cheonginál abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy senki másnál nem láttam azóta se betervezve, hogy én töröltem az oldalamról, így örömmel vettem fel újra.

Mit lehet hát eddig tudni róla?

1. A történet egy népszerű koreai írónő, Jung Eungwol regényének adaptációja.

A koreai dorama-kedvelő közönség számára ismerős lehet a szerző neve, hiszen a Sungkyungwan Scandal és Moon Embracing the Sun című, gyönyörű és máig rendkívül népszerű sorozatok eredeti regényváltozatát is ő írta.

A regény koreai nyelven, 2 kötetben (kb. összesen 1100 oldalas formátumban) megrendelhető online, az oldal tartalomleírása szerint pedig nagyjából az alábbiakat lehet megtudni a cselekményből:

• a történet a Csoszon-dinasztia korai éveiben játszódik
• a cím egyben főszereplő hősnő neve is: Hong Cheongi
• Cheongi egy hétköznapi leány, aki egy nap egy, a mennyekből aláhulló, titokzatos, gyönyörű férfire (Haram) bukkan, akinek világos, hamvas a bőre és még az illata is fenséges, és eszébe jut édesanyja, aki korábban az égiekhez fohászkodott, hogy küldjenek neki egy hitvest – a leány emiatt úgy véli, Haramot neki szánták az istenek
• Haram egy gyönyörű ifjú, aki gyermekkorában egy ismertlen baleset következtében elveszítette a látását, és azóta vörös fátyolszerű valami fedi el a szemei elől a világot – miután azonban találkozik Cheongival, kezdi felfedezni a szemével történtek mögött rejtő titkokat

 

2. Az ázsiai sorozatok katalogizálásával foglalkozó oldal, a My Drama List ennél kicsit több információt oszt meg számunkra a cselekményből:

• a történet Nagy Sejong király (1397-1450) uralkozásának idején (1418-1450 között) játszódik
• Hong Cheongi festőnőként a királyi palotában tevékenykedik, ahol Haram vak csillagjósként dolgozik
• itt ismerkednek meg a király műkedvelő fiával, Anpyeong nagyherceggel (1418-1453)

A kor ismerős lehet a The Princess’ Man c. sorozatból, mely ugyancsak ebben az időszakban játszódik, és Sejong király halálának, trónutódlásának (Munjong, Danjong és Sejo királyok hatalomra kerülésének) körülményeit mutatja be.

 

3. A sorozatot az SBS koreai csatorna fogja a jelek szerint műsorra tűzni, a tervezett premierdátum 2020. október 2. Egyelőre az epizódok várható száma 16.

A stáb nagy része eddig még nem ismert, csupán annyi, hogy a rendezői székben az a Jang Taeyoo ül majd, aki a Painter of the Wind, a The Tree with Deep Roots, a You Who Came from the Stars és az idei nagy sikerű Hyena c. sorozatokért is felelt.

A szereplőválogatás egyelőre folyamatban van (azaz úgy tűnik, nem teljesen előre gyártott sorozatról lesz szó), egyelőre a férfi főszereplő, Haram színésze ismert, aki nem más lesz, mint Ahn Hyoseop, aki az Entertainer, a 30 but 17, a My Father is Strange és a Romantic Doctor Teacher Kim 2. évadában szerepelt eddig (többek közt).

[Ahn Hyoseop]

Amint többet is megtudni a sorozatról, természetesen ti is olvashattok majd róla az oldalon! 🙂

 

---

 

Most pedig egy kicsit más témakör.

Hosszú ideje játszok már videójátékokkal, de nem tekintem magam a szó szoros értelmében gémernek, mert bár követem az iparág híreit, messze nincs időm arra, hogy a különböző, prominens tételeket mind kipróbáljam (munka és fordítás mellett, valljuk be, nem is lehetne). Az érdeklődésem így inkább igyekezett egy franchise felé orientálódni, ez pedig az Assassin’s Creed-játéksorozat volt, melynek minden, eddig megjelent darabjával rendelkezem, mindet kijátszottam (néhányat többször is), és máig kellemes emlékek fűznek szinte mindegyikhez az elmúlt közel 10 év alatt.

Az AC története első megjelenésekor (2007) izgalmas és formabontó volt. A főszerepben egy jelenbeli, Desmond Miles nevű karaktert irányíthattunk, akit egy nap váratlanul ismeretlenek rabolnak el egy titokzatos vállalat és szervezet, az Abstergo nevében, akik kísérletezni kezdenek rajta. A kísérletek során egy speciális VR/AR szerkezet, az Animus segítségével Desmond az őseitől örökölt és vérében hordozott, genetikai emlékeket éli újra: elődei testében, az azok által megélt korban (keresztes háborúk ideje, reneszánsz Itália, koloniális Amerika, stb.) találja magát, az ő kalandjaikat, megpróbáltatásaikat éli át. Mindennek azonban célja van: Desmond ősei az úgynevezett bérgyilkosok (asszasszinok) testvériségének tagjai és hagyományainak őrzői, akik évszázadokon át szemben álltak a templomosok rendjével, melynek modern képviselői az Abstergo vállalatán belül tevékenykednek. A két szemben álló tábor versenyt fut az idővel, hogy Desmond őseinek emlékei segítségével olyan rejtélyes ereklyékre bukkanjanak, melyeket az emberiség előtt uralkodó idegen, úgynevezett Első Civilizáció (az Isuk) népe hozott létre és hagyott hátra, melyek hatalmuknál fogva rossz kezekben veszélyes fegyverekké válhatnának.

A játéksorozat kezdetben Desmond különböző, múltbéli őseire fókuszált, világteremtésében és azok bemutatásában igyekezett a kort, a történelmi tényeket és körülményeket viszonylagos hűséggel ábrázolni. Az első részben Altair Ibn-La’Ahad, a másodikban (és annak két utódjában, a Brotherhoodban és Revelationsben) Ezio Auditore da Firzenze bőrébe bújhatunk, akik azóta a játékos közösség legendás figuráivá váltak. Ezt követően Connor Kenway és annak nagyapja, a kalóz Edvard Kenway, valamint Shay Patrick Cormac kalandjait élvezhettük, a történet pedig utána visszakanyarodott ismét Európába, ahol a francia forradalom idején Arno Dorianként, a 19. század végi Londonban pedig Jacob és Evie Fryként kóborolhattunk a múltban. A történethez 2016-ban mozifilm is készült Michael Fassbender, Jeremy Irons és Marion Cotillard főszereplésével, mely nem aratott különösebb anyagi vagy szakmai sikereket.

Sajnos az AC-szériát is utolérte a tömeggyártás okozta, rengeteg kritika, a félkészen, hibáktól hemzsegve kiadott játékokat illető, jogos panaszok, ami miatt a gyártó (Ubisoft) új irányt vett, és amolyan soft-reboot formájában a nagyon távoli múltba, az ókorba vitte a két következő játékot: az egyiptomi fáraók korába az Originst és a peloponnészoszi háború sújtotta görög városállamok korába az Odyssey-t, erősen átalakítva a játékstruktúrát, egy inkább RPG-s irányvonalat követve. És bár e két utolsó cím sem volt maradéktalanul tökéletes a történetvezetést vagy a játék korábbi hagyományait figyelembe véve, rendkívüli újításokat hozott mindkettő. Olyan szabadon bebarangolható, gyönyörű, nyílt világot tárt elénk, melynek nem sok párja akad a videojáték-iparban (csak a legnagyobb, legnevesebb címek közt), ami miatt mind az ókori, egyiptomi közeg, mind a szemkápráztató, görög szigetvilág maga volt a csoda.

 

A sorozat következő darabja, az Assassin’s Creed Valhalla idén novemberben fog megjelenni, és sok rajongó által várt és kért, viking közegbe helyezi az asszasszinok és templomosok konfliktusát.

 

Na jó, de mit keres mindez az oldalon?

A napokban érdekes hír látott napvilágot és kapott megerősítést több helyről is, mely a Valhalla utáni időszakra, az utána következő játék címére és korára enged talán következtetni. A vikingek kora mellett a játék rajongói által legjobban várt és kért téma az ázsiai asszasszinok világa volt, azaz hogy valamelyik következő játék az ókori vagy középkori Kínában, Japánban, Dél-Koreában vagy Indiában játszódjon. Sajnos az Ubisoft nagy ziccert hagyott ki, mert látszólag nem vette komolyan, vagy nem hitt abban, hogy egy távol-keleti közegben megállná a helyét egy nyugati stúdió által készített játék. Az idén nyáron megjelent, másik stúdió által készített, japán középkorban játszódó Ghost of Tsushima azonban erre rácáfolt és minden várakozást felülmúlt, és bár a gémer szakzsurnaliszták igyekeznek lehúzni (hogy a The Last of Us 2 bőrét mentsék), a rajongók és a japán szakmabeliek az egekig magasztalják annak hiteles, korhű és minden tekintetben japán életérzést sugárzó mivoltát.

Sajnos a Ghost of Thushima egyelőre Playstation-exkluzív játék, így nem volt alkalmam játszani vele, de amint esetleg PC-n is elérhetővé válik, szívesen megosztom majd veletek, hogy egy ázsiai dorama-kedvelő és -fordító szemével milyen érzés játszani egy ilyen játékkal – feltéve, ha kíváncsiak vagytok rá.

Talán a Tsushima nem várt sikerén felbuzdulva, az Ubisoft berkeiből most olyan hírek kezdtek cirkulálni az éterben, miszerint a stúdió először egy Assassin’s Creed Dynasty c. webes képregény kiadására készül, mely megalapozhatja a következő játék helyszínét, főhősét, történelmi körülményeit.

Ezek alapján a képregény (és az esetlegesen később várható játék) a Tang-dinasztia idején, 755 körül játszódna, az An Lushan-forradalom idején, mely a Tang-dinasztia aranykorának végét, területi és hatalmi befolyásának hanyatlását eredményezte.

Mit jelent ez az AC-sorozat számára? Nehéz volna megmondani, hogy ilyen rövid idővel a Valhalla megjelenése előtt miért akarnának máris egy későbbi, ázsiai közegben játszódó epizódot előkészíteni és beharangozni, mikor a Valhalla számára minden publicitás és reklám úgy kell most, mint egy falat kenyér (hiszen egy időben fog megjelenni a szintén nagyon várt Cyberpunk 2077-tel, ami óriási hatással lehet az eladási számokra). A Ghost of Tsushima szinte egyöntetű sikere azonban úgy tűnik, meggyőzte az Ubisoftot arról, hogy igenis Ázsia felé kell menni a következő játékkal. Látva pedig, milyen gyönyörű világot építettek fel az ókori Egyiptom és Görögország köré, izgalmas várakozásnak nézhetünk elébe egy középkori Kínában játszódó játékot illetően, hiszen ezek alapján joggal remélhetünk egy ismét csodaszép környezetben játszódó cselekményt. És ha így lesz, számíthattok rá, hogy a játékról, annak rendszeréről, történetéről, az általa teremtett világról én is írok majd ezen az oldalon. 🙂