Köszöntelek titeket az új évben! Számomra kicsit döcögősen indult, hosszúra nyúlik a restanciám, és nehezen érem utól magam. Ezért kellett egy kis kikapcsolódás, amikor elengedhetek mindent, még ha csak pár órára is, és így jutottam el múlt hétvégén a Galaxy Fesztiválra Budapesten.

Már akkor izgalommal töltött el ez az esemény, amikor tavaly ősszel bejelentették. Egy kizárólagosan Star Wars tematikájú, családias hangulatú rendezvényként reklámozták, én pedig nagyon örültem neki, mert kicsit már unom, hogy akármilyen geek/nerd/fantasy programra megyek, mindig szinte kisajátítják az animés és kpopos programok, főleg a cosplay. Nehéz így igazán átadni magát az esemény szellemének, és olyan jó volt, hogy itt nem kellett kink-, cseléd-, furry- és hasonló jellegű jelmezeseket kerülgetni.

Szóval hónapok óta készültem erre a programra, aztán a januári beosztással jött a feketeleves: dolgozok az előtte való nap és aznap is, ami pedig még rosszabb, mindkét nap éjszaka. Szóval le kellett húznom egy éjszakás műszakot, közben a szünetekben kajálni, fürdeni, felöltözni, vonatjegyet venni, majd munka után 5 perc alatt lerohanni a villamoshoz, ki a pályaudvarra, vonattal fel Budapestre, majd az esemény után vonattal haza, és beülni este megint dolgozni. Öngyilkos küldetés, nem is én lennék.

Megtorpedózhatta volna az egészet egy becsúszó, hosszúra nyúló hívás, de szerencsére nem így történt, így 7:30-kor már indultunk is az IC-vel a Keleti felé. Amennyire szép idő volt a megelőző napokon, olyannyira elromlott pont aznapra: reggeltől borult, szürke, nyomasztó, esős idő volt, így meg se fordult a fejemben a séta vagy városnézés. Hacsak nem arra 30-30 perces buszútra gondolok, ami a Keletitől az Újpesti Művelődési Központba vitt, és vissza. Mivel a vonatnak sikerült megint majdnem egy fél órás késéssel megérkeznie, bosszankodtam egy kicsit, de aztán eszembe jutott, hogy ez talán még áldás is, legalább nem az esőben kell ott toporogni az utcán a kígyózó sorban, hanem mire odaérek, addigra jó eséllyel már bent lesz a tömeg, és gyorsan én is be tudok majd jutni. A jegyem meg volt váltva előre, ami egyébként nagyon baráti, 1500 Ft-os áron kínálta a beléptetést, tényleg meglepő volt. A számításaim helyesnek bizonyultak, és pillanatok alatt felragasztódott a karszalag a csuklómra.

Az első izgalmak után objektíven szemlélve a dolgot meg kellett állapítanom, hogy ugyanazok a szervezési hibák voltak tapasztalhatóak ennél is, mint az elmúlt évek Geekconjai vagy Fantasy Expói kapcsán is: nagyon kis helyiségre akartak nagyon sok embert bepasszírozni. Nem tudom, hogy azért, mert folyamatosan alábecsülik a látogatottságot, vagy anyagi megfontolásból, mert olcsóbb egy kisebb, elvont művházat kibérelni, semmint egy nagyobb konferenciaközpontot. Bárhogy is volt, egy idő után ez már nem szimpatikus. Mert látod, hogy van érdeklődés ezek iránt az események iránt, az emberek kígyózó sorokban állnak (jelen esetben távozásomkor még az esőben is álltak), a bejutás lelassul, mert a szűk folyosók, ülőhelyek (és kellő számú, működő mosdók!) hiánya miatt a bent hömpölygő embertömeg lassan tud csak evickélni egyik teremből a másikba. És szépen eljutunk oda, hogy gyakorlatilag megáll a forgalom, se előre, se hátra nem tudsz haladni, ahogy tapasztaltam ezt itt is. Nagy pozitívum volt, hogy legalább ruhatár volt, a belépést követően rögtön le is passzoltam a kabátomat.

Egy kisebb osztályteremnyi folyosó fogadta a látogatókat, ahol jobbára fantasztikus Lego-diorámák és életnagyságú szobrok fogadtak bennünket, és ez volt kb. az egyedüli pont, ahol a cosplayerekkel fotózkodni lehetett (mert máshol abszolút nem volt hely).

Már itt egyértelművé vált, hogy valóban gyerekbarát, családi rendezvényre számíthattunk, mert rengeteg látogató így érkezett: rajongásának tárgyát megosztotta a gyermekeivel, akik ugyanolyan kíváncsian és lelkesen bámészkodtak és ismerkedtek ezzel a fandommal, ahogy annak idején mi is tettük ezt, mikor ugyanilyen kicsik voltunk.

Számos gyűjtő, eladó, antikvár termékekkel foglalkozó boltos bejelentkezett jó előre, hogy a vásártéren megtalálhatóak lesznek, ezért miután itt mindent jól megnéztem, indultam is tovább. Nem állt szándékomban random hülyeségekre elverni a pénzt, kész tervvel érkeztem, hogy mit keresek: Aayla Secura és Quinlan Vos figuráit, mert annyira réteg-karakter mindkettő, hogy az interneten horror áron lehet belőlük kapni bármit is. Aayla Unleashed figurája az eBay-ről már úton van, 3D-s figurákat meg már sikerült beszereznem belőlük, így amint jön a jó idő és be tudom újra durrantani a 3D nyomtatómat, gyártom is majd le őket. De csak jó azért néha hivatalos terméket is venni.

Nem is igazán reméltem, hogy találok bármit, mert a magyar gyűjtők standjain eddig is mindig inkább a kicsi, mozgatható (“golyós”) végtagú, antik Hasbro-figurákat lehetett megtalálni (vagy az utálatos Funko Pop-okat), amikből kijött minden, de tényleg minden karakterhez valami, az utolsó háttérszereplőnek is csináltak belőlük. De pont a méretük és jellegük miatt nekem ezek sose tetszettek, mert olyan kis csúnyák, és nincs meg az élmény, hogy ránézel, és “de jó, hogy megvan“. Ellenben a The Black Series, ami az utóbbi évek egyik igazán jól sikerült, Star Wars figura-sorozata, érdekelt, ugyanis ezeknél már érezhető volt a minőségbeli ugrás, és még ha ugyanolyan esetlen, golyós végtagúak is a figurák, a legtöbb esetben gyönyörű arcokat festettek nekik. Így volt ez Aayla Securával is, ezért úgy voltam vele, hogy ha jó áron megtalálom, vagy legalább annyiért, mint a neten, beruházok egyre (hisz legalább így a posta- és vámköltséget megspórolhattam).

Mivel tudom, hogy a legtöbb eladó vagy gyűjtő utálja, ha a vásárlók könyékig túrnak a kitett, értékes holmijaik közt, ezért nem is igazán piszkáltam az olykor ömleszve kipakolt figurákat, inkább mindig kérdeztem, hogy van-e ez vagy az. Valamiért Aayla helyett mindenki Aurra Singet akarta rám tukmálni, amit nem is értettem, amikor pedig Quinlant konkrétan meg kellett mutatnom az egyik eladónak mobiltelefon kijelzőjén, hogy mégis ki az, az kicsit azért mellbevágott. És tudom, hogy ez most valamilyen szinten sovinizmus, de azért na… És akkor mondja nekem a pali, hogy “hát… ez biztos valami kis mellékszereplő…“. Igen, mint kb. mindenki, akinek a figurája előtte hevert az asztalon.

Volt azért szerencsére jó fej eladó is, aki tudta, kit és mit keresek, sajnálta, hogy épp most nem volt, de mondta, hogy keressem a Geekconon, azokra mindig szokott vinni ritkaságokat is. Az egyik asztalon viszont végre megtaláltam Aaylát, némi alkudozás után le is csaptam rá. Öröm bódottá’ volt!

A hivatalos figurákon kívül voltak természetesen 3D nyomtatottak is, ami nagyon menő. Én is foglalkozom ilyesmivel, de lassan festek és csúnyán, szóval rengeteget kell még fejlődnöm, hogy felérjek ehhez a színvonalhoz. Star Wars témájú nyomtatásom/festésem is egy volt eddig, Cad Bane, de remélem, idén még többet tudok majd csinálni. Az egyik következő projektem Qui-Gon Jinn lesz, alig várom, hogy megjöjjenek hozzá a festékek.

[őt én festettem]

Több olyan, 3D-s modellt is felismertem, ami attól a modellező csapattól volt, aminek én is patrónusa vagyok, szóval tök jó volt őket látni így kinyomtatva, összerakva, és tök jó tudni, hogy más magyar is követi őket. 🙂

Fénykard-markolatok is voltak, ami eddig nagyon nem volt jellemző, főként azért, mert ez nem az átlag magyar rajongó pénztárcájához készül, legalábbis ami hivatalos replika. Mindig is vágytam egy ilyenre, de inkább lámpa-formájában, azaz nem hadonászni vagy cosplay-elni vele, hanem kirakni a falra hangulat-világításnak. Szerencsére egyre több jutuber kezd partnerséget különféle replika-gyártóval, így kezdenek egyre megfizethetőbbek lenni ezek is.

Rengeteg könyv, Legó, képregény és alternatív merchandise volt, ami jó érzéssel töltött el, hogy nem a sok más fandomba tartozó holmi közül kell kibányászni azt a kevés Star Warst, amit hoztak az eladók. Szerintem túl kicsi volt a vásártér, mert a legtöbbször mozdulni nem lehetett odabenn, én is csak a második körben tudtam az asztalokhoz közelebb evickélni, hogy egyáltalán megnézhessem, mik vannak.

Összességében nagyon tetszett és jól éreztem magam, még ha nagyon fáradt is voltam estére, és remélem, lesz még ilyen, mert akkor arra is tuti elmegyek.