Filed in ajánló cold case crisis duel Egyéb japán kínai koreai magyar felirat mozu the king loves the princess weiyoung voice

Duel #7 és visszatekintés 2017-re

Sziasztok!

Boldog új évet kívánok nektek, valamint jó szórakozást a Duel következő, 7. részéhez!

Valamint hoztam nektek egy kis visszatekintést a 2017-es évre, mely egy rendkívül tartalmas, sok érdekességet tartogató esztendő volt. Annak ellenére, hogy 6 sorozatot és 2 filmet sikerült ezalatt az idő alatt elkészítenem (kettő pedig most is folyamatban van), lehetőségem nyílt arra, hogy néhány sorozatot azért meg is nézzek. Kevesebbet, mint szerettem volna, hisz a fordítás rengeteg szabadidőmet lefoglalta, de bizonyos tekintetben mindegyik hagyott bennem valamilyen nyomot. A listát, valamint hogy milyen értékelést kaptak tőlem, hajtás után olvashatjátok.

Hwarang 10/6-7

Jelmezes, fiatalos, akciódús és szerelmes dráma a kora-középkori Koreából. Sokan vártuk ezt a történetet, sokunknak tetszett is, de hagyott egy fura utóízt az ember szájában. Színes volt, szemet gyönyörködtető, a “lovagocskáink” pedig igazán csinosak, még a szerelmi szál is SPOILERVESZÉLY szokatlan végkifejletet kapott. De az előzmények és a várható végkifejlet kapcsán voltak hiányosságai a történetnek, valamint akadtak olyan filmes megoldások is, melyek kilógtak a korból, és ezáltal túlságosan modern hatást kölcsönöztek egy történelmi doramának. Én kellemesen elszórakoztam rajta, akadtak karakterek, akiket bizony meg is sirattam benne, a zenei albumával pedig különösen elégedett voltam: sok dallam az abszolút kedvencemmé vált idén.

Goblin 10/10

Valahogy nekem ez a sorozat inkább 2016-osnak tűnik, hiába nyúlt át 2017-re a vége. Monumentális és rendkívül igényes munka, mely az utolsó pillanatig lebilincselő volt, annak ellenére, hogy a színészek körüli hisztéria semmilyen formában nem kapott el. Talán pont ebben rejlik a zsenialitása: teljesen semleges szemmel, csak a történetre és a filmes megvalósításra tudtam koncentrálni, és még így is maradandó élményt okozott.

The Princess Weiyoung 10/8

Sokat nem fogok fecsegni erről a történetről, hisz én magam fordítottam. Az első kínai sorozat, amit elkészítettem, és az első, amit teljesen végig is néztem, és nem adtam fel pár rész után. Egyben nagyon tömény, tele ármánykodással (talán már túl sok is ez benne), de ahogy egy éven keresztül a fordítással újra haladtam vele, sokkal emészthetőbb és szerethetőbb lett. A betétdalait a mai napig gyakran hallgatom, kár, hogy instrumentális zenei albumot nem találni hozzá. Szemet gyönyörködtető jelmezeivel és díszleteivel örökre elvarázsolt.

Queen Inhyun’s Man 10/4

Mint az időutazós, agytornáztató, szokatlan cselekményű történetek nagy kedvelője, lelkesen vetettem bele magam ebbe a sorozatba (főleg a Nine: Nine Times Time Travel tavalyi élménye után). Annak ellenére, hogy Yoo Inna színésznő minden egyes alakításától a falra mászok. Gondoltam, a történet az ő szereplése ellenére megérdemel egy esélyt. Tévedtem. Az első néhány epizód után kínszenvedés volt minden egyes rész. Hiába próbált Ji Hyunwoo okosságot csempészni a cselekménybe, “túl okos” lett, már-már hihetetlen, nehézségek nélküli időutazó, amibe beleszürkült az egész történet.

Cold Case – Shinjitsu no tobira 10/8

Egy amerikai, megoldatlan bűnyügyekkel foglalkozó sorozat japán feldolgozása. Vannak, akik tartanak a remake-ektől, de szerintem mindig érdemes megnézni, hogy egy teljesen másik ország és kultúra miként tud adaptálni egy már létező történetet. Egy ideje nem foglalkoztam japán sorozatokkal, bosszantott a gyakori, túlzó gegekkel, gesztikulálásokkal dolgozó színészek játéka, mely sokszor a történet rovására ment. A Cold Case-nek sikerült rácáfolni a kialakuló előítéleteimre; egy nagyon profi, tárgyilagos, szakmailag topon létő sorozatot kaptam, mely elindított valamit: a japán, bűnügyi sorozatok iránti érdeklődést, mely azóta is töretlenül tart.

The Perfect Insider 10/7

Újabb japán, nyomozós, mégis könnyedebb hangulatú, igazán szórakoztató történet. “Hogyan oldjunk meg lehetetlennek tűnő, zárt térben elkövetett gyilkosságokat?” jellegű sztori. Egyetlen oka van, amiért nem fordítottam eddig le, az pedig az, hogy a tudományos nyelvezet miatt rettentő nehéz volna. Talán egyszer a jövőben, ha nagyon ráérek.

Voice – Season 1 (OCN)  10/9

Ismét egy saját sorozatom. A 112-es segélyhívó dolgozói egy kegyetlen sorozatgyilkos rémtetteit próbálják felgöngyölíteni. Hátborzongató és megdöbbentő, mégis formabontó, és kritikai sikereket méltán elnyerő történet. Alig várom a folytatást, remélem, akkor is velem tartotok majd.

Defendant 10/10

Egy gyilkosság vádjával börtönbe kerülő ügyész küzdelme, hogy bebizonyítsa ártatlanságát. Számomra az év egyik legizgalmasabb sorozata. Ami igazán megfogott, az a nem lineáris történetvezetés, ahogy a főszereplővel együtt jövünk rá, mi történt. Próbáljuk megjósolni a várható következményeket, és szurkolunk neki, hogy sikerüljön tisztázni magát. Egyetlen gyenge pontja volt csupán, hogy a vége eléggé kiszámítható volt. A főszereplő Ji Sungnak sokadszorra sikerül kivívnia az elismerésemet, annak ellenére, hogy különösebben nem tartozik a kedvenceim közé. De színészi nagysága tényleg páratlan.

You are all surrounded 10/7

Kiváló nevek, humoros rendőrsztori, mely régóta a megnézős listámon volt, mégis tartottam tőle egy kicsit. Lee Seunggi miatt. Ez előtt még semmit se láttam tőle, és valamiért túlhájpolt színésznek tartottam. Nem értettem, miért magasztalják őt az egekig. A sorozat után kezdtem kapizsgálni. Nem színészóriás, de kiválóan teszi, amit tennie kell. Kicsit olyan érzésem volt a játéka láttán, mint Yoochun sorozatait nézve. Még ha nem is ő a központi karakter, a jelenléte tekintélyt parancsoló és meghatározó. Maga a sorozat nem egy világmegváltó történet, voltak benne hullámvölgyek, de meg kell hagyni, remekül szórakoztam, nem ritkán Cha Seungwon alakításán.

The Village – Achiara’s secret 10/9

Egy fiatal tanárnő egy vidéki kisvárosban kap állást, ám megérkezése után nem sokkal egy holttestre bukkan, mely rejtélyek egész lavináját indítja el. Az Achiara tipikusan az a sorozat, amit az ember szívesen megnézne újra úgy, hogy nem emlékszik a cselekményre, hogy újra átélhesse azt az izgalmat és katarzist, amit a történet az első nézés után okoz. Minden egyes rész és jelenet a rejtély kirakójának egy újabb darabkáját teszi elénk, nekünk pedig rá kell jönnünk, hogyan illesszük ezeket össze.

Strong Woman Do Bongsun 10/7

Aprócska, erős nő a világ gonoszai ellen. Tetszett, hogy a sorozattal haladó fordítás DA-topikjában olyan sokat tudtunk beszélgetni a cselekményről, annak kimagasló pontjairól és hiányosságairól. Kellemesen limonádé történet, valahogy sikerült a szupererő mellett a romantikát és a ripacskodást is csúcsra járatni a színészek játékában, melyen nevetünk ugyan, és talán könnyedén szórakozunk is, ha ilyesmire vágyunk, de ettől még aggályaink megmaradnak. Egyszer nézős, otthon kucorgós, bonongós időkre.

Tunnel (OCN) 10/10

A múltból a jelenbe csöppenő zsaru egy sorozatgyilkos után nyomoz, mely mindkét idősíkonon meghatározza az életét. Az idei év első, “atyaúristen” kategóriájú története. Időutazás, rendőrsztori, kiváló színészek, lebilincselő alakítások, dinamikus zene és elsőrangú filmes megoldások. Persze, tudjuk, hogy az OCN és a tvN kábelcsatornák a Signal tavalyi hihetetlen sikere óta igyekeznek kisajtolni a hasonló történetekből a lehető legtöbb pénzt. Nem mondhatjuk azonban, hogy egy kaptafára készülénének, mert mindegyiknek sikerül újat mutatni, és nem volt ez másként a Tunnellel sem. Izgalmas, olykor szívbemarkoló történet, melynél minden összefügg mindennel, és ugyanúgy felveti a Signal (és a Nine) alapkérdését: megváltoztatható-e a jövő, ha ismereteink birtokában a múltban valamit másképp csinálunk. Mindenkinek, mindenképpen ajánlott, én is biztos, hogy hamarosan újranézem.

Man to man 10/8

A magyar közönség által nagyon várt, részben itthon is forgatott történet. A gumiarcú Park Haejin különösebben engem nem tud lenyűgözni, de mivel szeretem a kémek, titkosszolgálatok munkáját bemutató történeteket, természetes volt, hogy a hájpvonatra én is felültem, és követtem a cselekményt. Nem volt rossz. Sőt. Vannak hiányosságok a történetben, melyek “adták volna magukat”, de sosem kapunk rá választ (pl. hogy kinek is a kisfia végül Jaeyoung…). Mindezek ellenére egy rendkívül szórakoztató cselekményt kapunk, ahogy a “név és identitás” nélküli titkosügynök kénytelen beépülni a világ talán legszeszélyesebb színészének környezetébe testőrként. És lassan már nem neki, hanem a nézőnek mászik az arcába Park Sungwoong karaktere, mellyel az amúgy akciósorozatokból már jól ismert színész zseniálisan evickél új, komikus terepre.

CRISIS – Special Security Team 10/8

Újabb japán rendőrsztori. Már az előzetesbe és a filmzenéjébe beleszerettem, nem volt kétség, hogy meg is nézem. Kiváló és gyors angol felirat készült hozzá, és a történetnek új szerelmet is köszönhetek Nishijima Hidetoshi személyében, akitől azóta több filmet és sorozatot láthattatok már az oldalon. 😳  Akció, robbantás, hekkelés, amire csak az ember lányának szüksége lehet. 🙂

Bridal Mask 10/??

Egy koreai dráma a japán megszállás idejéről, mellyel fél éve szenvedek. Sokat gondolkoztam, hogy ezt vagy az Inspiring Generationt kezdjem-e el, de végül erre esett a választásom: egész egyszerűen azért, mert ebben több színészt ismertem. Végtelenül vontatott és unalmas történet, mely részint a női főszereplő, Jin Seyeon számlájára írható, részint Joo Won meglepően gyenge alakítására. 12 részig jutottam, ahol SPOILERVESZÉLY igazából csak elkezdődik a történet (ez is milyen már, más sorozatoknál ennyi idő alatt lassan a végkifejlet is kibontakozik…!), de egyszerűen nincs erőm tovább nézni. Pedig elvileg még Bogum is felbukkan valahol a végén. De… nem megy.

Ruler – Master of the Mask 10/7

Egy általam nagyon várt, ám kissé csalódást keltő történet, mely összességében hozta az elvártat, de sajnos semmi többet. Egy csodás kösztümökkel és díszletekkel dolgozó sorozat egy fiktív korból, egy herceg trónért és a vele szembehelyezkedő, kizsákmányoló ellenségeivel folytatott küzdelméről, kiváló színészekkel, de összecsapott forgatókönyvvel. Még a szép szemű Yoo Seunghónk sem menti meg, a tehetséges gyerekszínészből felcseperedő Kim Soohyun pedig rendesen belefakul a cselekménybe. Érezni, hogy ez is a tavalyi Moonlight drawn by clouds sikerét próbálja meglovagolni, de nem sikerült neki. Az év csókja díjat viszont odaítélem neki. 🙂

Circle – Two worlds connected 10/11

Újabb “atyaúristen”-kategóriájú történet, számomra az év fénypontja és legjobb sorozata. Pedig az első rész még csak nem is fogott meg, aztán azonban ahogy a 2. rész berántott, megborultam tőle, és a végén már alig bírtam az izgalmakat. Két idősík, két cselekmény, melynek látszólag semmi köze a másikhoz, aztán valahogy mégis… A végére teljesen összeérnek, a várható legmegdöbbentőbb és legmeghatóbb módon. Olyan történet, amit mindenkinek látnia kell.

Bride of the water god 10/WTF

Mint a képregény kedvelője, az abban látható kor, jelmezek és díszletek kapcsán nagy várakozással eltelve vártam ezt a történetet. Ezzel szemben kaptunk valamit, aminek a karakterek nevein kívül az ég világon semmi köze nem volt az eredeti történethez. Fásult hősnő, arrogáns vízisten, végtelenül idegesítő mellékszereplők, és egy kusza, értelmetlen cselekmény. Mást nem lehet erre mondani. Semmi emlékezeteset vagy maradandót nem volt képes nyújtani.

The King Loves 10/9

Egy makacs herceg, egy eszményi jóbarát és egy tragédiák által megtört, de határozott hősnő középkori, szerelmi háromszöge. Kicsit úgy álltam ennek is neki, mint a Goblinnak: Siwan nem a kedvenc színészem, Hong Jonghyunt csak a Moon Loversben láttam eddig, ahol karakteres, de erősen negatív szereplőt játszott, Yoona pedig… Yoona, tudjuk. Ismeretlen mellékszereplők tömkelege, egy csak kevés sorozatban megjelenő, korjói miliő, mongolok, barbárok… Nagyon furcsa egyveleg. Sikerült azonban szinte mindennek és mindenkinek rácáfolnia a kezdeti aggályaimra, és egy olyan sorozatot összehozni, ami keserves hangon szólítja meg az ember lelkét. Elbűvöl a jelmezeivel és a zenéjével, a képernyő elé szegez a fordulataival, és rabul ejti a szívünket Hong Jonghyunnal. A Tunnel és a Circle mellett értelemszerűen nem kaphat 10/10 pontot, de az év egyik legkedvesebb sorozata volt számomra.

Criminal Minds 10/4

Mit is írtam fentebb? Érdekes megnézni, hogy egy másik kultúra miként képes adaptálni egy már létező sorozatot saját filmgyártási módja szerint? Na, hát Koreának a Gyilkos elméket sehogy sem sikerült. Egy szürke, vontatott, történeti hiányoságoktól hemzsegő cselekményt kaptunk, ahol mindenki bele volt fásulva abba a karakterbe, akit az amerikairól lemásolva alakítania kellett (volna). A sorozat igazi sztárparádé, mégsem sikerült senkinek se megfelelnie a színészi hírnevéhez kapcsolódó elvárásoknak. Son Hyunjoo monoton hangon darálja a szövegét a jeleneteiben, vagy mered maga elé ostobán, holott a Gideon-Rossi-Hotchner ügynökök karaktereiből összegyúrt figura ennél többet érdemelt volna. Junki nem találja a helyét, olyan szerepet alakít, melynek amerikai megfelelője nincs, holott Hotchner és Morgan ügynök egyvelegét kellett volna játszania. Moon Chaewonnak sem sikerült Elle és Emily szerepét megjelenítenie, és személy szerint egy végtelenül túlértékelt színésznőnek tartom őt. A JJ, Reed és Garcia karaktereinek megfelelő, kisebb szerepeket kapó színészeknek sikerült talán a legjobban megtalálni a fő csapásirányt (mily meglepő), gyakran azonban karakteridegen a viselkedésük (a Garcia-klón Yoo Sun egyenesen idegesítő és ripacs). Kár érte, mert lehetett volna ebből egy nagyon jó sorozat.

Suspicious Partner 10/8

Idén tobzódtunk az ügyészes, ügyvédes történetekben, és lassan lecseng 2017, és még mindig jönnek ki az ilyen sztorik. Nehezen kezdtem neki ennek is, annak ellenére, hogy Ji Changwook neve mindenre garancia, Nam Jihyun pedig a Shopping King Louis-ban lehengerlő alakítást nyújtott. Az előzetesek, kisvideók is fergetegesek voltak, így bele mertem vágni. Be kell vallanom, voltak pillanatok, amikor sírva röhögtem a vicces jeleneteken, a de a végére elérve úgy éreztem, “ennyi épp elég volt” belőle.

Mozu 1. és 2. évad – 10/8 és 10/7

Ezt a sorozatot sem kell bemutatnom, a második évad fordítása jelenleg is tart. Egy izgalmas, rendkívül összetett és látványos rendőr- és kémtörtenetet kapunk, ahol a produkció minősége nagyköltségvetésű, nyugati filmek látványvilágával is bármikor felvehetné a versenyt. Viszont pont amiatt, hogy füstös, nyomasztó hangulattal bír, nehezebben emészthető a szélesebb közönség számára, és igényel egy bizonyos lelkiállapotot.

Let’s Shake it! 10/??

Egy angol felirat hiányában félbehagyott, kínai történet. Egy földönkívüli lény kényszerleszállást hajt végre a középkori Kína területén. Azt hiszem, ezzel mindent el is mondtam. Őrült, habókos történet, melyet szívesen néznék tovább. Az Ázsiaékkövein fordítási szándékot is jeleztem, de amíg angol nem lesz hozzá, addig nehéz lenne.

Duel 10/10

Klónozásos szökevénydráma. Kell ennél a két szónál több, hogy felkeltse valami az érdeklődésünket? Aligha. Szövevényes nyomozós történet sci-fi szállal, kevéssé ismert színészekkel, és elképesztő alakításokkal. Barvó ismét, OCN.

The King’s Face 10/6

Régóta szemezett velem a sorozat a vinyómon, és igazából minden adott volt egy jó szériához: történelmi, kosztümös körítés, kellemes hangzású háttérzene, Seo Inguk, Shin Sungrok és több, hasonlóan neves színész. Kezdetben nem is csalódtam, a cselekmény izgalmasan indult, hihető volt, egy olyan korról, mely amúgyis az egyik kedvencem a koreai történelemben (Gwanghae, Injo királyok és Sohyeon herceg kora). A végére azonban teljesen ellaposodott és elszürkült a kezdeti pompa: a sorozat élvezhetőségére teljesen rányomta a bélyegét, hogy télen forgatták, a sár, a szürke, kopár táj rátepelepedett a díszletekre és figurákra is. Hiába lett volna jó látni részletesen a japánokkal vívott háborút, és az azzal kapcsolatos, udvari intrikákat, ennek csak töredékét sikerült megjeleníteni – arról nem is beszélve, hogy az “arcolvasás”, mint a dorama fő irányvonala a végére szinte teljesen eltűnt.

Tomorrow’s Cantabile 10/7 (+1 a csodás zenék miatt)

Mit tehet az ember, ha úgy érzi, megcsömörlött és kiábrándult idén már a sokadik sorozatból, és nem tudja, mihez nyúljon? Választ valami szokatlant. Mint amilyen ez az iskolás, zenés történet. Könnyed és üde volt, akár egy tavaszi szellő, mely elvarázsolt a komolyzenei választásaival, a karaktereinek sokszínűségével, mégis egyszerű maradt, és földhözragadt. A főszereplő, Naeilt alakító színésznő infantilis alakításán sikerült teljesen túltennem magam, Joo Won is rehabilitálta magát a Bridal Mask okozta csalódás után, a többiek pedig tökéletes csoportkohéziót teremtettek. Tetszett. Határozottan.

Save Me 10/9

Az idei év utolsó sorozata. Amióta megtudtam, hogy a vallási szekták témájával foglalkozik, azóta terveztem, hogy megnézem (a Cantabile után, mely gyógyír volt a “kiégésemre”), így bátran bele is vágtam. Aki ugyanígy tesz, készüljön fel rá, hogy egy nagyon lassú tempójú, nehezen kibontakozó történetet fog kapni, mely ugyanolyan lassan hálóz be és ejt foglyul minket (és a szekta a karaktereket), akár egy nagy pók, mely a hálóját szövögeti. Onnantól kezdve nincs menekvés, látni akarjuk, mi lesz ennek a vége, hogy ki tudnak-e szabadulni a hőseink ebből a beteg közegből, le tudják-e rázni az őrületet. A nézőt elönti a zsigeri félelem az extázisban rángatózó szektatagok és sámánok, rituálék láttán. A főszereplő Seo Yejinek lassan minden sorozatát láttam már, itt sem okozott csalódást. Mély, rekedt hangja, magas, filigrán termete különleges külsőt kölcsönöz neki, és a sorozatban is a merev arcjátéka, a vonásaira kiülő rettegés és iszonyat az, amivel a legjobban kommunikál. Ellenpólusa, Jo Sungha úgy tűnik, nem fél elmerülni a negatív szerepekben, egymás után (The K2, Neighborhood Hero, Hwajung) ez már a sokadik olyan ambivalens karakter, akit sikerül hitelesen eljátszania. Mindenkinek megvan a helye, egyedül Taecyeon és az ő alakítása hagyott az elején kivetnivalót maga után, ám a nyomozás az, ami igazi jelentőséget teremt a figurájának. A történet kiváló befejezést is kapott, így abszolút semmi okunk nem lehet a panaszra.

A legjobb 10 végül:

1. Circle
2. Tunnel
3. The King Loves
4. Duel
5. Defendant
6. CRISIS
7. Achiara’s Secret
8. Mozu
9. Goblin
10. Save Me

A számomra legkedvesebb, sorozatbeli, instrumentális zenei darabok:

Hwarang: With Mate és Fly Butterfly
Goblin: Lost memories
Tunnel: Twisted Time
Ruler: Main Title
Suspicious Partner: Beyond Memory
The King’s Face: Dancing with a butterly és Secret Party
The King Loves: The King’s Shadow és számos, ki nem adott, csodálatos darab (pl. Rin és San szerelmi témája)

A Voice és a Circle c. sorozatokhoz nem adtak ki filmzenei albumot, ezért onnan nem tudok sajnos linkelni semmit. Bár a Circle visszatérő témája, az opening zenéje is idei nagy kedvenceim közé tartozott.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.