Sziasztok!
Elérkeztünk koreai történelmi sorozatunk, a My Country befejezéséhez, elkészült és felkerült a 15-16. epizód felirata. Hajtás után a DA-n olvasható információk következnek. Köszönöm szépen a kitartó figyelmeteket, amivel követtétek a sorozatot, a következő fordításomról hamarosan olvashattok itt az oldalon.
A 15. részhez készült kiegészítések:
Meghoztam nektek a 15. részt, mely kemény fordulattal vág arcon bennünket, de kétségkívül benne van a történetben egy ilyen meghökkentő csavar. A korábbi király sarokba szorul, ahonnan látszólag nincs menekvés, és így bedobja az utolsó ütőkártyáját, Seo Geomot is, és hogy ki és miért okozta annak vesztét.
Izgalmas csatajeleneteket láthatunk, nagyon tetszik az elhivatottság, amivel a színészek és statiszták az összecsapásokat végrehajtják. Egy pillanatig sem érezni, hogy csak tesze-tosza kaszabolást láthatunk. Egy régi karaktertől elbúcsúzunk, mely igencsak szívbemarkolóra sikerült. Igazán tetszik a Seonhót megtestesítő Woo Dohwan alakítása, ahogy a gyötrelem megjelenik az arcán.
Munbok az egyik dialógusban elejt egy olyan megjegyzést, hogy Hwi és Seonho bizonyára a nap és a hold volt előző életében. A gondolatmenet egy koreai népmesére, illetve kulturális motívumra vezethető vissza. A népmese szerint egy szegény édesanya két gyermeket nevelt, és munkából hazafelé menet egy tigrissel találta szembe magát, aki csalafinta módon felfalta őt, majd magára öltötte a ruháit, hogy hazaérvén a gyerekeit is megehesse. A gyerekek azonban felismerték az álruhába bújt tigrist és elmenekültek, majd egy fára felmászva találtak menedéket. A tigris próbálkozott felmászni utánuk, több-kevesebb sikerrel, a két gyermek (egy kisfiú, Haeshik és egy kislány, Dalsun) pedig imádkozni kezdett az istenekhez. Könyörögtek, hogy bocsássanak le nekik egy kötelet, amibe kapaszkodva megmenekülhetnek, az istenek pedig meghallgatták a könyörgésüket, és egy kötélen a mennybe emelték őket. A tigris ugyanígy tett, ám az ő kötele rothadt volt, melyről a mélybe zuhant és szörnyethalt. A mennyekben a két gyermekből lett aztán a nap (Haennim) és a hold (Dallim).
Ez a kettős szimbólum többféle jelentéstöltettel bír, többek közt a csoszoni uralkodók esetében is találkozhatunk vele, ahol a nap a királyt, a hold pedig a királynéját jelképezi. A királyi trón mögötti, gyakran látott festmény, az Ilworobongdo (A nap és a hold festménye) a királyi pár jeltette harmóniát, a yint és a yangot hivatott szimbolizálni.
Több történetben is találkozhattunk már ezzel, a leghíresebb talán a Moon embracing the Sun, mely konkrétan a címében viseli e két égitest nevét. Ott a történet mozgatórugója és tragédiájának okozója (is) az volt, hogy két nap (a király és annak öccse, Yangmyeong herceg) versengett egymással, akárcsak a két hold (Yeonu és a királyné). De hasonló szimbolika fedezhető fel a Moon Loversben is, ahol a 4. herceg jelképezte a napot, míg Hae Su a holdat, és mivel a nap és a hold egyszerre sosem lehet az égen, kettejük szomorú sorsa is úgy rendeltetett, hogy ne találhassák meg együtt a boldogságot.
Mire akart hát utalni Munbok, ha a fentieket figyelembe vesszük?
Tekintettel arra, hogy két férfikarakterről van szó, alighanem kizárható a király és királyné jelentette szimbolika, amivel azt akarná sugallni, hogy Hwi és Seonho egy egymást kiegészítő (szerelmes)pár két tagja. Sokkal inkább utal ez kettejük elválaszthatatlan barátságára, mely már-már olyan, mintha testvérek lennének, akik sosem akarnak vagy tudnak elszakadni egymástól. Jól érzékelteti ezt a jelmezválasztás is: míg Hwi a meleg (“nap”) színeket, bordót, sötétvörös talárokat viseli, addig Seonho mindig hűvös, hideg (“hold”) színű selyemruhákban, a kék árnyalataiban látható.
A 16. részhez készült kiegészítések:
Abból, ahogy a My Country indult, nem gondoltam volna, hogy ilyen vége lesz. Sokkal könnyedebb, kedvesebb, vidámabb, talán kicsit szerelmesebb sorozatra számítottam, helyette egy nagyon érett, okosan felépített, komoly történetet kaptunk, bár ez egyáltalán nem baj. Kevés dologba tudok objektíven belekötni, az egyik pont az, amit írtál: míg egyesek egy kardsuhintás által meghalnak, addig másokat össze-vissza kaszabolnak, szúrnak, lelőnek, és pár jelenettel később már semmi bajuk. Ez a része olykor tényleg hiteltelen, de minden más tekintetben… simán adok rá egy erős 10/8-at. Ha a színészi játékot nézem, 10/10-et.
Meghoztam nektek a befejező részt, mellyel azt hiszem, méltó búcsút veszünk a történettől és annak karaktereitől. Lettek volna benne elemek, amiket máshogy kezeltem volna (pl. nem hiszem, hogy Hwi és Hijae annyi év ismeretség és szerelem mellett sosem tudtak annyira közel kerülni egymáshoz, hogy összeházasodjanak vagy összehozzanak legalább egy gyereket, mikor az még Munboknak és Hwawolnak is sikerült, szóval nem mondhatjuk, hogy nem értek volna rá. Munkbokban és Hwawolnak nyilván kevesebb teendője akadt az évek során, mint Hwinek és Hijae-nek, de akkor is…).
De összességében szerintem kevés okunk lehet a panaszra. Mindössze néhány dolog van, ami szerintem belefért volna egy epilógusba, amolyan kitekintőként, hogy hogyan alakult tovább az élet.
– Taejo, az államalapító és a hercegek apja visszavonultan élt. Királyként látott, második fia, Jeongjong 1400-ban adta át a trónt öccsének, Bangwonnak.
– Bangwont végsősoron egy romlott, ígéretét betartani nem tudó férfiként ábrázolják, akinek mindenki vérfürdőt jósol és aki a saját apja szerint is romba dönti majd a királyságot. Holott nem ontott ő szerintem kevesebb vért az apjánál, és a trónra kerülése után a rendelkezései hozzájárultak ahhoz, hogy megszilárduljon és látszámában növekedjen a birodalom hivatalos hadserege, és növekedjen a kincstár bevétele. Jelentősen megnyirbálta a korrupt hivatalnokok hatáskörét, harcolt a japán kalózokkal és az északról támadó dzsürcsikkel is. Egy erősen kézben tartott hatalmat adott át harmadik fiának, Yi Dónak, aki dinasztiájuk egyik legnagyobb uralkodójaként, Sejong királyként vonult be aztán a történelembe.
– nem tudjuk, mi lett a Körtevirág Kertjének a sorsa, feltehetően Bangwon ígéretének köszönhetően békében élhettek tovább.
Néhány szimbolikus érdekesség az epizód kapcsán, ami a szöveg alapján nem biztos, hogy azonnal érthető:
1. Amikor Hijae és Hwi elmegy sétálni az esti, vásári forgatagban, Hijae felnéz az égre, és azt mondja, reméli, hamarosan leesik az első hó, mert… Azonban nem fejezi be a mondatot. A két karakter tudja, persze, hogy miért, a nyugati néző számára viszont nem biztos, hogy egyértelmű. Az “első hó” a koreai kultúrkörben különleges, romantikus jelentőséggel bír. Ha egy pár a szabadban van és együtt sikerül megtapasztalniuk az első hóesést, az azt sugallja, hogy sokáig (vagy akár örökké) együtt maradhatnak.
2. Hwi egy piros gyöngyökből fűzött karláncot ad Hijae-nek, illetve maga is ilyet visel, amikor felköti azt a lány karjára. Hasonló töltettel bír ez, mint a nyugati kultúrkörben egy eljegyzési gyűrű, vagy hitvesi aranygyűrű felhúzása, mégis kicsit többet jelent. Ez egyfajta utalásnak is tekinthető a “sors piros fonalára“, mellyel már sok történetben találkozhattunk, és mely egy olyan, elszakíthatatlan (és láthatatlan) fonalat jelképez, mely két karakter egymásnak teremtettségét, sorsaik összekapcsolódását jelzi.
Meglepő, de a Hijae-t játszó színésznő, Seolhyun még a búcsúpartin is viselte a karláncot.
3. Amikor Yi Seonggye, a második fia és Yi Bangwon a trónörökös kijelöléséről beszélnek, kicsit nehéz volt magyarra átültetni a dialógust (az angol meg se próbálta árnyalni a dolgot). Alapértelmezettként a mindenkori trónörökös az adott uralkodó fia, a “seja (세자)“. Jeongjong megjegyzi, hogy ha az öccsét, Bangwont akarná kijelölni saját örökösének, akkor az ő címe a “seje (세제)” lenne, ami szó szerint azt jelenti, “trónörökös fivér”. Kevés alkalommal volt példa arra, hogy egy adott király a saját fivérét jelölte ki (saját gyermeke hiányában) az örökösének – legutóbb épp a Haechiben, ahol a gyenge egészségi állapotú és meddő Gyeongjong király a testvérét, a Jung Ilwoo által alakított Yeoning herceget jelölte ki utódjának, aki Yeongjo néven a leghosszabb ideig uralkodó király lett. Hasonlóan egyedi/szokatlan elnevezés volt, amikor Yeongjo unokája, Yi San birtokolta a következő trónörökösi címet (“seson (세손)“).
Kedves Brigi!
Köszönöm az egész évados munkádat. Gratulálok, nagyon jó sorozatot választottál, Örülök, hogy veled tarthattam. Nagyon tetszett, többször nézős lesz.