Sziasztok!
Elkészült a Tang Dynasty Tour c. kínai időutazós sorozatunk következő, 21. része. Hajtás után pedig elolvashatjátok az epizódhoz tartozó kiegészítéseket.
Jó szórakozást kívánok!
A 21. részhez készült kiegészítések:
1. Érdekes megfigyelni, hogy a császár milyen jellemvonásokat kifogásol a trónörökös viselkedésének elemzésekor. Lobbanékony, nem tudja eldönteni, mi a fontos, nem látja az összképet, nem tudna így kormányozni egy országot. Érdekes azonban, hogy amikor Anlanról van szó, akkor milyen hamar képes elveszíteni a fejét, kiabálni, fenyegetőzni, abszurd dolgokat követelni (hogy zárjanak mindenkit börtönbe, vagy végezzék ki őket, ha nem tetszik nekik a császár kívánsága). Ugyanolyan impulzív és az érzelmei által vezérelt férfi, mint amilyen Chengqian is, ha Xinyuéről volt szó. Klasszikus esete a “más szemében a szálkát, a magunkéban a gerendát se” elképzelésnek.
2. Némileg ide kapcsolódik a császárné aggodalma, amikor figyelmezteti a császárt, hogy ha nem tesz valamit, a tudósok “könyveket égetve fogják elátkozni“. A (legendás) esemény, melyre utal, a “fenshu kengru” [焚書坑儒], mely az elbeszélések szerint az ókori Csin-dinasztia alapító uralkodójának, az “Első Császár” Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huang) idején történt, Kr. e 213-212-ben. A konfuciánus mártírlegenda szerint a császár, saját hatalmának megerősítése és a korábbi uralkodó elméletek gyengítése érdekében számos klasszikus feljegyés elégetését rendelte el, és élve eltemetéssel büntette azokat, akik a tiltott könyveket továbbra is birtokolták. Az események következtében állítólag 460 konfuciánus tudós lelte halálát, noha modern kori kutatók szerint a legenda erősen túloz: a császár a tiltot könyvekből az utókor számára őrzöt meg példányokat a császári könyvtárban, nem semmisítette meg az összeset, valamint a kivégzett tudósok legtöbbje alkímista és csaló volt. Mindezek ellenére az átok, mellyel állítólag a császárt átkozták, úgy szólt, hogy “elveheted az életünket, de az istenek akkor elveszik majd a dinasztiádat“.
Azaz a császárné attól tartott, hogy ha a császár nem követi a törvényeket és önkényesen dönt, az a tudós miniszterek lázadásához vezethet, akik elátkozhatják épphogy megalakuló dinasztiájának sorsát. Érdekes, és egyben szép, hogy a császárnét milyen művelt asszonyként ábrázolják, aki egy, a korát kb. 1000 évvel megelőző eseményre reflektál, és ezzel próbálja a férjét józan észre téríteni, és hogy a császár mennyire nem fél attól, hogy az istenek elveszik tőle a trónját, ha a lányáról van szó…
3. Érdekes Yun Ye és a császár kapcsolata is, hogy mennyire apa-fiú jellegű, hogy a császár mennyi mindent eltűr tőle büntetlenül, és mennyire képes megbízni benne. Bántó dolgokat vágnak egymás fejéhez, mégis elismerik a hibáikat, és képesek bocsánatot kérni a másiktól. Nagyon érett, olykor pedig egészen humoros ez a kapcsolat (és annál szomorúbb, hogy a császár a vér szerinti fiával, a trónörökössel mennyire nem tud ilyen meghitt kapcsolatot ápolni).
4. Folytatódik Hou tábornok ármánykodása, aki a lánya kapcsán egyre jobban behálózza a trónörököst, Chengqiant. Ő az első, aki felhívja az ifjú herceg figyelmét arra, hogy a történelem képes megismételni önmagát. Olyan téma ez, melyről nem szabad beszélni az udvarban, így ő is csak burkoltan fogalmaz. A herceg azonban rögtön megérti, miről van szó. Tulajdon apja, Li Shimin is csak második herceg volt annak idején, és úgy került trónra, hogy szembefordult a bátyjával, az első herceggel, Li Jiancheng trónörökössel (589–626), és végzett vele. A párhuzam egyértelmű, kérdéses, hogy ez miként fogja befolyásolni a két testvér kapcsolatát.
5. Megtudjuk, mivel piszmogott a tragikus sorsú Tian bácsi, aki szénné égett a fogaton. Egy golyóbisszerű valamit fabrikált, amiben elrejtett valamit. A Yun Ye által hívott mesteremberek szerint ez egy úgynevezett Lu Ban-féle ördöglakat lehet. Az ördöglakat egyfajta ügyességi játék, melyet készségfejlesztésre találtak ki, és világszerte milliónyi fajtája van. A kínai ördöglakatok gyakran valamilyen geometriai formát öltenek (gömb, csillag, stb.), melynek szét- vagy összeszerelése a feladat. A kínai folklór a kínai ördöglakat feltalálását vagy Lu Bannak (ókori feltaláló és építész) vagy Kongmingnak (Zhuge Liang 181–234, politikus, mérnök, katonai stratéga, tudós, feltaláló) tulajdonítja, nincs igazán különösebb konszenzus.
Hogy mit is rejt a lakat, kiderül a későbbi epizódokból.
Szia Brigikém ! ! !
Ez a kínai időutazós sorozat meg ragadta a figyelmemet,igaz mégnem
kezdtem el de mikor végeztél a fordítással okvetlen néző leszek.Jó mukát a fordításhoz.Szép hétvégét.