Légy üdvözölve a Yi San Projekt honlapján! Az oldalon japán, kínai és koreai filmsorozatok, mozifilmek, valamint klipek és dokumentumfilmek magyar feliratait fogod találni. A fájlok ingyenesen, kizárólag magáncélú, otthoni felhasználásra készültek, megtekintés után törlésük javasolt. Elkészítésükbõl anyagi haszon nem származik, kereskedelmi forgalomba nem hozhatók! A feliratok a Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország licenc feltételeinek megfelelõen szabadon felhasználhatók. Nézz szét az oldalon és válogass kedvedre az éppen futó vagy már elkészült sorozatok közül!

Információk

Cím : Yi San Projekt


Verzió : v31 – After School


URL : www.yisanprojekt.hu


Tulajdonos : Brigi


Indult : 2009. február 2.


Host : Dotroll


Credits : Pledis


Stat :

Free site counter


Aktív film- és sorozatfordítások

*hamarosan*

Folyamatban lévő mangafordítás

Captain Tsubasa

Írta és rajzolta: Takahashi Yoichi
Származás: Japán
Megjelenés éve: 1981-1988
Fordítás státusza: 37/1-5. kötet
Folyamatban: 6. kötet
Mangadex / Animeaddicts

Tervezett filmek és sorozatok

 On the Edge

Befejezett animációs sorozatok

Befejezett japán sorozatok

Befejezett kínai sorozatok

Befejezett koreai sorozatok

Elkészült filmek

Sorozatkritikák, ismertetők

A 2015-ös év toplistája
A 2016-os év toplistája
A 2017-es év visszatekintője
A 2018-as év visszatekintője
2019 – az 1.2. félév sorozatai
2020 – az 1.2.3.4. negyedév sorozatai
2021 – az 1.2.3.4. negyedév sorozatai
2022 – az 1.2.3.4. negyedév sorozatai
2023 – az 1.2.3.4. negyedév sorozatai
2024 – az 1. – 2. – 3. – 4. negyedév sorozatai

Cikkek

Fan fiction és original t￶örténetek

Írások, történetek (gyűjtőoldal)

Szerepjátékos történet #1 (Legend of Grimrock alapján)

1-14. fejezet

Szerepjátékos történet #2 (M.A.G.U.S. alapján)

1-10. fejezet

Star Wars történetek

Az univerzum hercegei
Bevezető információk
1. rész: A Birodalom szolgálatában

Bevezető: Valahol, egy messzi-messzi galaxisban sok-sok éve ismét béke honol. 17 éve már, hogy a Klónháborúkat követően Palpatine főkancellár, a későbbi uralkodó irányításával a Galaktikus Köztársaság átalakult az Első Galaktikus Birodalommá. A fennhatósága alá tartozó csillagrendszerek azonban nem is sejtik, milyen démoni erők uralkodnak felettük valójában. Néhány kalandvágyó fiatalember útnak indul, hogy próbára tegye magát, és egy nap talán a galaxis legjobb pilótájává válhasson. Ám ki tudja, a sors végül merre veti majd őket…

1-21. fejezet

Aayla – Egy twi’lek lány vallomásai
Bevezető információk

Bevezető: A Galaktikus Köztársaság fénykorát éli. A fennhatósága alá tartozó csillagszendszerekben évszázadok óta bőség és jólét honol, a Jedi Rend lovagjai pedig a béke követeiként járják a galaxist. Az ifjú padawan, a twi’lek lány, Aayla Secura mestere, Quinlan Vos mellé szegődve igyekszik elsajátítani a tudást, mely a jedi lovaggá váláshoz elengedhetetlen. A férfi azonban nem tudja, hogy a cserfes növendék a mester-tanítvány kapcsolatnál jóval többet érez iránta…

0-20. fejezet

Rendezvények, élménybeszámolók

Mostanában hallgatom

Chat

Társoldalak

Admin

Legutóbbi hozzászólások

Star Wars – Az univerzum hercegei – 1. rész: A Birodalom szolgálatában – 17. fejezet

Szerző: | dec 8, 2023 | fan fiction | 0 hozzászólás

Ebben a bejegyzésben “Az univerzum hercegei” regényfolyamként elkészülő, Star Wars témájú írásaim 1. részének, “A Birodalom szolgálatában” című történet 17. fejezetét fogjátok megtalálni. További információk itt: Star Wars történetek – Bevezető.

~ 17. fejezet ~

– Sajnálom, srácok… – mondta keseregve Rasha, ahogy a történtek után a kantinban üldögéltek, még mindig bizonytalanul azt illetően, mi lesz velük. – Csak bajt hozok rátok… Mindenki láthatja, egy vérbeli antikatona vagyok… Tuti a Kessel mélyén végzem…

– Ugyan, a hadnagy majd megoldja valahogy… – veregette meg a vállát Biggs.

– Nagyon hallgatag vagy, barátom – jegyezte meg Hobbie, ahogy az italát lötykölő alderánira pillantott.

– Én csak… Még mindig alig tudom elhinni, ami történt – felelte Tycho. – Hogy ezt tette a saját barátaival… és ahogy simán agyonlőtték… Ez iszonyú!

– Aki ilyet tesz a barátaival, az ennél jobbat nem is érdemel! – bizonygatta Janek szigorú arckifejezéssel.

Túl az első megrökönyödésen, Tycho folytatta.

– Tudjátok… akaratlanul is elgondolkoztam azon, mi lenne, ha velem történt volna mindez… Ha… Ha Nyiestra mondta volna, hogy vége…

– Haver… – szorította meg a kezét Hobbie. – Egy nő sem éri meg, hogy ezt tegye valaki magával… Hallod? Egy nő sem!

– Én… nem tudnám elképzelni az életemet nélküle… Gyerekkorunk óta együtt vagyunk… együtt nőttünk fel… Nekem rajta kívül nincs senki más…

– Igazán rendkívüli lány lehet… – mondta Biggs.

– Uraim… – állt meg mellettük évfolyamuk vezetője, Tatham hadnagy, és háta mögé rejtette azt az adattáblát, melyet addig olvasgatott. – Kérem, kövessenek! – nézett végig rajtuk.

Arca nyugodt volt, a rá jellemző titokzatossággal a tekintetében vezette növendékeit. Többen felfigyeltek az öt kadétra, ahogy aggodalmas pillantások közepette követték őt.

– Mi a baj? – súgta oda nekik Race, ahogy az ő asztaluk mellett elhaladtak.

Biggs azonban csak megrázta a fejét, és némán folytatták addigi útjukat.

– Uram… – köszörülte meg a torkát Tycho, amint beszálltak a turboliftbe, és megindultak felfelé.

A hadnagy arca azonban több mint bizakodó volt, mintha némi derültség is látszódott volna rajta. Hobbie és Tank összenézett, Biggs pedig bátorítóan rákacsintott falfehér énekes társukra.

Azon a szinten szálltak ki, ahol maguktól még sosem jártak: a tanári kar irodái, a vendég előadók átmeneti szállása volt itt kialakítva. Rövid séta után érkeztek meg egy nagy, sötét ajtóval leválasztott helyiséghez, melyen fémesen csillogó névtábla hirdette a galaktikus közös nyelven, hogy Reu Lai tábornok ülhet a túloldalán.

Az öt kadét nyelt egyet, a hadnagy pedig még egyszer hátrapillantott rájuk. Köhintett, mire növendékei szaporán az utolsó gombig begombolták egyenruháikat, és megigazgatták rövidre nyírt frizurájukat. Tatham ajkainak szegletében mosoly bujkált, ahogy hozzáérintette komlinkjét a fali leolvasóhoz. Az ajtó kisvártatva egy kattanást követően sziszegve feltárult előttük.

Bíbor és sötétbarna színek kellemes árnyalatai uralták a tábornok irodáját, aki egy hatalmas, homorú íróasztal mögött ült, és az arra kivetülő, holografikus jegyzeteit olvasgatta. Érkezésükre felpillantott, majd fejével intett, hogy lépjenek közelebb. A kadétok olyan mereven lépdeltek, hogy Tavers kiképzőtisztjük egészen büszke lett volna a látványtól.

– Tábornok… – köszöntötte főhajtással elöljáróját Tatham.

– Hadnagy… – biccentett feléje az. – A kadétjai?

Tatham bólintással jelezte, hogy mutatkozzanak be.

– Derek Klivian kadét, GBI17/1.!

– Igen, ezt sejtettem a hadnagyuk láttán – legyintett a tábornok.

– Tycho Celchu kadét!

– Janek Sunber kadét!

– Biggs Darklighter kadét!

– Linus Kane kadét!

Az utolsó név hallatán a tábornok hunyorogva méregette annak birtokosát.

– Maga az a színész a Corelliáról, nem igaz?

– I-igenis, uram… – nyögte meglepetten a fiatalember. – A-az ottani művésznevem…

– … nem fontos – intett Lai. – Remélem, tisztában vannak tettük súlyával.

A kadétok elkeseredett pillantást váltottak egymással.

– Ne vágjanak ilyen fancsali képet, hanem válaszoljanak a kérdésre!

– Tisztában vagyunk, uram! – felelte rekedten Biggs.

– Helyes, köszönöm, tehát a nevükön kívül tényleg tudnak mást is mondani. Rogen, még a végén kiderül, hogy tényleg igaza van.

Tatham megengedett magának egy apró, mégis elégedett mosolyt.

– Gondolom – folytatta a tábornok -, akkor azzal is tisztában vannak, hogy a történtek bekerülnek a katonai aktáikba, és a jövőben emiatt az előmeneteleik során jóval nehezebb körülmények várnak majd magukra, mint az évfolyamtársaikra.

Az öt fiatalember meglepetten pislogott.

– Nem vagyunk kirúgva, uram? – kérdezte csodálkozva Hobbie.

– Nincsenek, Klivian kadét – erősítette meg Tatham. – Egyikük sem – tette hozzá Rasha láttán.

– Súlyos szabályszegést követtek el ugyan – mondta Lai -, de az irányítóteremben nyújtott segítségükkel jóval könnyebben és kevesebb áldozat árán sikerült megfékezni az ámokfutót.

A férfi felállt a székéből, és hatalmas panoráma-ablakához lépett, mely kellemes és szemnek elviselhető mértékűvé tompította a lemenő nap fényét.

– Sokat nyomott persze a latban az is, hogy közvetlen elöljárójuk az összes elképzelhető módon igyekezett meggyőzni arról, hogy maguk mind kimagasló képességekkel rendelkező hallgatók. Rogen… – csóválta meg a fejét a tábornok -, ön mindig is kiváló érzékkel gyűjtötte maga köré a tehetséges növendékeket – jegyezte meg egy barátságos horkantás kíséretében. – Tudták, hogy a legutóbbi osztálya még mindig szinte teljes létszámmal állomásozik a nubiai rendszerben? Na és ön tudta, hadnagy?

– Igen, uram – felelte szerénykedve Tatham.

– Köszönjük a bizalmukat! – rebegte Tycho, bár alig bírta palástolni lelkesedését.

– Na, tűnjenek a szemem elől! – hessegette el őket a tábornok. – A 17/2.-es évfolyam érkezésével épp elég adminisztráció vár ránk az elkövetkezendő napokban, nem hiányzik nekem az, hogy még a maguk kihágásával is foglalkozzak. Hadnagy, ön is készítse elő az osztályát a pszichológiai felülvizsgálatra, és tájékoztassa őket arról is, hogy hamarosan legfelsőbb körökből érkező látogatásra számíthatunk az akadémián!

– A legfelsőbb körökből… uram?

– Vader nagyúr személyesen vezeti azt a vizsgálóbizottságot, mely az ámokfutó miatt történteket fogja szemügyre venni – komorodott el Lai tábornok arca. – Más se hiányzott most nekünk… Rendben, végeztünk, leléphetnek!

A hat jövevény távozott, de immár Tatham arca is gondterheltté vált.

– Uram – siettek mellé a növendékek.

– Igaz ez? Vader nagyúr idejön? – kérdezte Hobbie.

– Hallhatták… – kalauzolta őket vissza a férfi a lifthez. – Ha nem ilyen körülmények között jönne, azt mondanám, borzasztó szerencsések, hogy találkozhatnak vele…

– Hogyhogy?

– Vader nagyúr maga is vadászpilóta – felelte Tatham, amint beszálltak. – A szóbeszéd szerint a feltérképezett világok legtehetségesebbje. Számos szimulátoros küldetésünket ő maga tervezte és hagyta jóvá… De egy ilyen eset után aligha lesz jó kedvében, amikor ideérkezik…

Kiléptek az előcsarnokba, ahonnan már nem kísérte őket tovább a hadnagy.

– Éppen ezért elvárom, hogy a lehető legnagyobb tisztelettel és illedelmességgel viselkedjenek, amíg a küldöttség itt tartózkodik. Tanulmányozzák át újra a Lamascolo professzornál tanultakat, ami hadseregünk és különböző fegyvernemeink hierarchiáját illeti, elképzelhető ugyanis, hogy a nagyúr társaságában más, magas rangú katonai vezető is érkezik majd! Sokkal szigorúbb büntetésben lesz részük annál, mint amire most számítottak, ha szégyent mernek hozni az évfolyamra és az Akadémiára! Megértették?

– Igenis, uram! – húzta ki magát az öt kadét engedelmesen.

– Rendben, leléphetnek!

***

Ahogy Hobbie meghallotta a nevét, felkelt az immár megüresedett folyosói váróban, komlinkjét az ajtó nyitó paneljához érintette, majd belépett Tillows doktornő vizsgálószobájába.

Napok teltek el Dard kadét ámokfutása óta, felsőbb utasításra pedig az intézmény összes növendékének újra át kellett esnie egy többé-kevésbé alapos pszichológiai vizsgálat-sorozaton, annak reményében, hogy fény derül arra, rendelkezik-e még bármelyikük hasonlóan önpusztító hajlamokkal. Az akadémia közel 1200 pilótanövendéke meghallgatása nem kevés feladatot rótt az űrorvosi tanszék dolgozóira: maga Hobbie is látta, hogy az ő vizsgálatát vezető doktornő rendkívül fáradtnak és megviseltnek tűnt.

Arcán és kezein még mindig látszottak a fogva tartás nyomai, bármennyire is próbálta elrejteni őket. Kérdései szűkszavúak és hűvösek voltak, ahogy páciense reakcióit figyelte az orvosi műszereken: néha igazított egyet a Hobbie mellkasára erősített tapaszokon, ha nem megfelelő értékeket tapasztalt.

A kadét némán követte a mozdulatait a tekintetével, melyet idővel a nő is észrevett.

– Nagyon bátor volt odabenn – jegyezte meg Derek, és mélyen a szemébe nézett. – Úgy értem… Láttunk mindent az irányítóközpontból…

Tillows doktornő elsápadt és zavarában elfordult. A keze is megremegett, bár igyekezte palástolni.

– Sok kadét életét mentette meg aznap… – tette hozzá a fiatalember halk, sejtelmes hangon. – Tudja… – majd inkább sóhajtva megcsóválta a fejét, és elhallgatott.

– Igen, Klivian kadét? – pillantott fel rá kíváncsian a nő.

– Talán… nem is volna szabad ezt mondanom… – szabadkozott Derek, noha legbelül élvezte, hogy a szavai felkeltették a doktornő érdeklődését.

– Mégis mit?

Hobbie újra a szemeibe nézett.

– Tudja… én még soha nem találkoztam olyan nővel, aki ilyesmire képes lett volna… Ennyire önfeláldozó módon mentette volna a számára fontos embereket… Ahogy rávetette magát Dard kadétra, hogy megpróbálja lefegyverezni… Az volt a legbátrabb dolog, amit valaha láttam… – mondta egy kívánatos félmosoly kíséretében, és óvatosan megérintette, megcirógatta a nő karját.

Tudta, hogy a tűzzel játszik, tekintete mégis összefonódott a doktornőével, melybe a történtek okozta elgyötörtség mellé a meglepetés és megértés iránti vágy is vegyült. Akaratlanul is közelebb hajolt hozzá, és lepillantott annak vöröslő ajkaira. Ahogy Tillows felfedezte szándékát, elakadt a lélegzete, de nem volt lelki ereje tiltakozni a kéjes, finom csók ellen. Lehunyta rebegő pilláit, átadva magát az érzésnek, szinte ráadást követelve, ahogy a kadét ajkai elváltak tőle.

Hobbie megfogta a kezeit, és félmeztelen mellkasa felé húzta őket, közösen lefejtve róla a tapaszokat, melyekkel a vizsgálatokat végezte. A nő ujjai tétován megtapogatták az ifjú izmait, feszes mellbimbóját, mire Derek újra közel húzta őt magához, és immár sokkal szenvedélyesebben megcsókolta. A nyaka köré fonta a nő karjait, és az ölébe ültette őt. Kezeivel bizalmas helyeket járt be annak testén, elkalandozva a szűk egyenruhája alatt, mely ellen Tillows képtelen volt tiltakozni.

Szép lassan lefejtette róla az orvosi köpenyt, majd ingét, és végül szoknyáját is, majd elnyúlt vele az ágyon.

***

– El se hiszem, hogy ilyen könnyen megúsztátok… – sóhajtotta Race Lavigne.

A megszokott kis csapat, kiegészülve Nivix megmaradt két szobatársával, a sápadt, haloványszőke, liláskék szemű mandalori testvérpárral, Rook és Trae Zoccorral késő esti szimulátoros gyakorlaton vett részt.

– Az biztos, hogy én összeszartam volna magam, ha emiatt a tábornok elé kell állnom… – jegyezte meg Jazz, majd hozzátette. – Rook, korrigálj két egységet, különben megbillen az alakzat!

A szokatlan események után egyiküknek sem volt kedve fegyveres, lövöldözős küldetéshez, így jobb híján a kötelékrepülést gyakorolták különböző formációkban.

– Elhiheted, mi is be voltunk tojva rendesen… – motyogta Biggs.

– Még mindig felfoghatatlan, ami történt… – szólalt meg Lonnie Tidd. – Mindezt egy nő miatt…

– Te is nős vagy, Lonnie, te hogy éreznéd magad, ha egyszer csak olyan hír jönne, hogy az asszony megpattant valami fickóval?

Barátjuk bosszús, horkantásszerű hangot hallatott a komban.

– A mi világunk olyan szempontból különleges helyzetben van, hogy a városaink, falvaink közössége eleve nem tesz ilyesmit lehetővé. Nálunk a házasság intézménye szent, és soha fel nem bontható. Azokat, akik e szabály ellen vétenek, a mi társadalmunk kiveti magából…

– Tehát? – próbálta leszűrni a lényeget az elhangzottakból Maik.

– Tehát akit megcsaláson vagy hűtlenségen érnek, az halállal büntettetik.

– Na bazdmeg… – füttyentett Race. – Nem szarral gurigáztok.

– De eleve milyen házasság az egyáltalán, ahol a felek annyira nem tisztelik egymást, hogy 1-2 évet se legyenek képesek várni a másikra? – merengett Tycho. – Hiszen kétszer, talán háromszor is hazamehetünk innen a szünetekben… Aki ennyi, külön töltött időt sem bír ki a másik nélkül, az nem is szereti igazán a másikat…

– Ugyan! – mordult fel Rasha. – Ne beszéljünk már itt szerelemről! Ennek a nőnek egyszerűen csak viszketett, és kellett valaki, aki megvakarja neki. Fogta magát, és továbbállt. Szomorú ezt mondani, de a legtöbb nő ilyen…

– Most miért mondod ezt? – kérdezte megütközve Tycho. – Te nem hiszel a szerelemben?

– A szerelem gyermeki hóbort. Felnőtt fejjel sokkal inkább átveszi a helyét az olyan ésszerű érzés, mint felelősségérzet, gondoskodási vágy, becsület és tisztesség…

– Voltál te már egyáltalán szerelmes?

– Jaj, hagyjuk már, Tycho!

– Így van, ne erőltesd már! – értett egyet Jazz is. – Nem egy világból származtok, emiatt teljesen más a világnézetetek. Kulturális különbség, ennyi…

– A lényeg a jelen, hogy miért vagyunk most itt… – dörmögte Tank, miközben igyekezett lépést tartani társaival, és nem megint elszakadni a rajtól.

– Így van – próbálta Lonnie is inkább másra terelni a szót. – Nektek megvolt már ez az elmevizsgálat, vagy mi?

– Meg – sóhajtotta Maik. – Mindenféle fura dolgot kérdeztek, miközben majdhogynem még az ember seggére is érzékelő tapaszokat tettek, hogy vajon a testem igazolja vagy cáfolja a válaszokat…

– Nem hangzik kellemesen… – próbált bekapcsolódni a beszélgetésbe az egyik mandalori.

– Az biztos, hogy nem lennék az űrorvosi tanszék dolgozóinak helyében… Rövid idő alatt ennyi kadétot újra átvizsgálni…

– Úgy hallottam, Tillows doktornő is visszatért a posztjára… Az ember nem hever ki egy ilyen túszejtős dolgot egykönnyen…

– Áh! – legyintett Race. – Nekik ez a dolguk! Valamilyen szinten ők mind katonák, erre fel kell, hogy készüljenek!

– Amondó vagyok, inkább nézzenek bele a seggünkbe háromszor, mint hogy még egyszer ilyesmi történjék! – jelentette ki határozottan Tank.

– Csak a saját segged nevében beszélj, barátom! – nevette el magát Biggs.

– Hobbie, itt vagy még? – kérdezte derülten Maik.

– Csak nem a seggről jutottam eszetekbe? – felelte némi tettetett sértődöttséggel a hangjában Klivian.

– Csak szokatlanul hallgatag vagy ma este.

– Biztos neki is belenéztek már a seggébe… – jegyezte meg Liridon óvatosan, mert még mindig ellenezte, ha nem odaillő kifejezéseket használnak a komon keresztül.

– Tanulságos volt ezt a sok érdekes témát végighallgatni. Szerelem, seggek… Tatham hadnagy elsírná magát, ha hallaná, hogy beszéltek!

– Már miért?

– Pilóták vagyunk!

– Vagy legalábbis azok leszünk… – jegyezte meg óvatosan az énekes.

– Ne picsogjatok, mint valami hisztis kurvák! Elég a szövegelésből, és koncentráljatok végre a repülésre! Amíg a nagy katonai látogatás lesz, aligha hiszem, hogy alkalmunk lesz majd szimulátorozni…

– Abból az állat Taversből kinézem, hogy naphosszat alakiztatni fog minket… – helyeselt Lonnie.

– Ha indulókat is kell énekelni, kifordulok önmagamból… – sóhajtotta Race.

– Majd Rasha kiáll a csarnok közepére, és eldalolja nekik a birodalmi pilótaindulót… – vigyorodott el gonoszan Hobbie.

A szavait azonban csend fogadta a komban.

– Baszki, Derek! – mordult rá a színész.

– Miről beszéltek?

– Linus civil foglalkozásáról, azt hiszem… – jegyezte meg óvatosan Tycho.

– Azt hiszem, nem értem…

Kane azonban felsóhajtott.

– Otthon én énekes vagyok…

– Na ne basszál már! – csattant fel derülten Maik. – Hogyhogy?

– Ti nem tudtátok? – kérdezte csodálkozva Liridon.

– Miért, te honnan tudtad? – szólalt meg Biggs.

– Coruscanton szokták játszani a filmjeit…

– Micsoda? Hát te filmekben is szerepelsz? – kérdezte döbbenten Lonnie.

– Windtide-ék is ezért haragszanak rá – folytatta Liridon. – Azt terjesztik, hogy csak azért maradtál benn a vizsgákon, mert a hadsereg rajtad keresztül akarja majd reklámozni a Corellián a katonai akadémiai oktatást…

– A kurva anyjukat! – káromkodta el magát az énekes. – És ezt csak most mondod?!

– Nem tudtam, mennyire publikus, hogy híresség vagy…

– Irigykednek, mint mindig… – intette le őket Hobbie, majd éles fordulóba fordította gépét, ahogy az alakzat megérkezett a célállomásra.

 

~ Következő fejezet ~

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Share This