Az az igazság, hogy jó ideje kiábrándultam a Mondoconokból. Mindig ugyanazok az árusok, zömével ugyanazok az arcok az artist alley-n, egyforma programok mindig (kpop cover dance, cosplay versenyek, stb.), ami kevés változatosságot nyújtott. Az érdekesebb előadások vagy beszélgetések szinte kikoptak a programfüzetből. Idén azonban valami más volt.

Barátnőim, akikkel rendszeresen szerepjátékozunk (lásd a kalandokat itt, az oldalon) említették, hogy meghívást kaptak a Mondocon szombati napjára, hastáncfellépésre. Először rácsodálkoztam, hogy ez vajon hogy is illeszkedik majd a rendezvény tematikájába, de aztán rájöttünk, hogy az animés mellett a szerepjátékos, táblajátékos, modellfestős szubkultúra is képviseltette magát (ahogy szokták más eseményeken is). Utóbbi, fantasy jellege miatt pedig lehetővé tette egy úgynevezett mini hastánc gála megszervezését, melyen a fellépők a kortárs geek kultúra különböző zenéire táncoltak. A lányok hárman mentek fellépni, én pedig betársultam negyediknek, így utazás és költségeloszlás szempontjából is jobban jött ki szerintem mindenki.

Hajnalban indultunk Hajdúdorogról, kellemes thai, japán, koreai és hastánczenékkel hangolódva a Mondoconra. Nekik fellépő-státuszuk miatt VIP jegyük volt, én tisztességgel megvettem a magamét, így jó időt futva, nyitás előtt megérkeztünk a Hungexpóhoz, és be is álltunk annak parkolójába. Civilben körbenéztünk, egyikük, Lunareth közben networkingelt egy kicsit a rajzos/kézműves ismerőseivel, mi pedig bámészkodtunk, vásárfiát néztünk. Meglepve tapasztaltam, hogy az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben nemcsak antikvár és új, magyar kiadványok voltak, hanem egy nagy, L-alakú pulton angol nyelvű mangák, és még ritkábban látott artbookok is megtalálhatóak voltak. Tekintettel arra, hogy milyen szegényes a kínálat a magyar piacon (annak ellenére, hogy egyre több cím jelenik meg mostanában), szerintem nagyon fontos, hogy legyen lehetőség idegen nyelvű kötetek vásárlására is. Jómagam, aki zömével németül olvas mangákat, az onnan származóakat kicsit hiányoltam, de már ez is előrelépés volt egy jó irányba. Egy magyar Star Wars Rebels mangát és egy Star Wars vadászpilótás, amerikai képregényt vásároltam végül, amiknek nagyon örültem.

Maga az esemény meglepően low-key volt, ha lehet így fogalmazni, a fő, A-csarnoknak a fele le is volt zárva és üresen kongott, a másik felében pedig szellősen, kényelmesen elfértek az árusok a pultjaikkal. A rendezvény egyetlen pontján sem éreztem, hogy tömegnyomor lett volna, vagy nem fértünk volna el (ez korábbi években többször probléma volt, és hozzá is járult ahhoz, hogy elvegye a kedvem további Mondoconoktól). Egy szomszédos csarnokban a szerepjátékos/fantasy részleg kapott helyet, egy amolyan “fél” csarnokban (ami a Comic Con során pl. átjáró csarnok és ruhatár volt csupán) rendezték be az úgynevezett Hammer Time színpadot, ahol később a hastáncgála is volt. Jellemzően a szombat mindig zsúfoltabb szokott ilyenkor lenni, így különösen furcsa volt ez az egész, bár közrejátszhat az idén 9000 Ft-osra rúgó belépő ára is, ami lehet, hogy megüti az embereknél azt a lélektani határt, amit már nem hajlandóak ilyesmire kifizetni.

Császkáltunk egy kicsit, mert volt pár érdekesnek tűnő program, amire beültem volna, de a legtöbb sajnos pont ütközött a hastánccal, vagy elmaradt, mint a M.A.G.U.S-os például. Szívesen beneveztem volna pl. a helyben rajzolós rajzversenyre, ha már a hülye fejemmel addig halogattam, hogy a beküldősről lemaradtam, de sajnos azt vasárnapra szervezték, mi pedig csak szombaton tudtunk ott lenni. Volt figurafestős workshop is, de ott miniatűröket festettek, amikhez az én szemem már gyenge, én nagyobb, 15-20 centis figurákat szoktam festeni, így nem lett volna értelme beülnöm és bénáznom.

[az úr élőben festett a színpadon és lehetett nézni]

A tatabányai animések pultjánál Raya barátnémmel részt vettünk egy kis Harry Potter– és Star Wars-kvízen, tök jól szórakoztunk, miközben próbára tettük a tudásunkat. Volt két filmvetítés is (Chihiro szellemországban, Amerika Kapitány 4 – Szép új világ), ami szerintem nagyon jó, még emlékszem, mikor a Belle-t néztük valamelyik évben, és hogy az mennyire hangulatos volt. A kpop cover dance vagy cosplay programokat kategorikusan kerültük, nagyobb volt a hastáncos fellépők izgalma számunkra.

[ő egy nagyon tehetséges, magyar alkotó volt, akinek az illusztrációit meg lehetett vásárolni. Tetszett a stílusa, a kreativitása és nem utolsósorban a tehetsége is. Elmondta, hogy készül a munkájából szerepjáték és társasjáték is, el is kértük a névjegykártyáját]

Ahogy az ilyen helyeken általában előfordul, csúszás volt a programban és jókora késéssel indult az első turnus, a hastáncos fellépők ugyanis 1-1 órás blokkokra voltak osztva. Az ország számos pontjáról, tánciskolájából érkeztek különböző korú lányok és hölgyek, hogy bemutathassák előadásaikat. Nagyon izgalmas volt végignézni őket, tényleg nem volt két egyforma fellépő sem, és a barátnőim, akik mellé utazótársnak és fegyverhordozónak szegődtem (én biztosítottam a fénykardot 🙂 ), szintén remekül helyt álltak: ők a debreceni Főnix Tribal csapatát képviselték és Star Warsra táncoltak. Sikerült felvennem a fellépéseket, melyeket belinkelek nektek, ha esetleg kíváncsiak vagytok rá.

 

Shehili Dance Fest hastánc fellépések

01 – Shehili Tribe – Legends Never Die (Arcane / League of Legends)

 

02 – Ametiszt Duó – You Win or You Die (Trónok Harca)

 

03 – Ann Manon – Heartbeat of Eywa (Avatar)

Nekem ő a kedvencem. Egyszerűen imádom. Minden mozdulata művészet. <3 <3 <3 <3

 

04 – Ostara Tribal (A Hegylakó)

 

05 – Asenath (Assassin’s Creed)

 

06 – Jamina Ghazawee Tribal (Encanto)

 

07 – Asura (Dűne)

 

08 – Főnix Tribal (Star Wars)

 

09 – Oriental Fusionett (A Múmia)

 

10 – Inanna (Jázmin hercegnő / Aladdin)

Őt is imádtam, gyönyörű volt!!

 

11 – Flash Fusion – Tündék (Gyűrűk Ura)

 

12 – Jamina Ghazawee Tribal – Középfölde harcosnői (Gyűrűk Ura)

 

Miután ezzel a programmal végeztünk, beültünk egy órácskát szerepjátékozni, volt ugyanis lehetőség arra, hogy különböző világokban mesélő kalandmesterekkel leülhessenek az érdeklődők és eljátszhassanak egy rövidebb kalandot. Később büszkén újságoltuk M.A.G.U.S-os mesélőnknek, Robinak, hogy a Dungeons & Dragons világában se voltunk teljesen bénák, és büszke lehet ránk, mert az előttünk játszó, 3 csapat mind meghalt, mi viszont sikeresen teljesítettük a feladatot. 🙂

Szombat este egy Upiko-koncert várta a látogatókat, akiről én semmit sem tudok, állítólag nagyon népszerű most a japán közösségi médiában… bár furcsa volt, hogy valami meghívott cosplayer asztala előtt hosszú sorban álltak az emberek az autogramért, pedig az illető még ott se ült a helyén, míg az énekesnő pultja előtt épp nem állt senki… A koncertre már nem maradtunk ott, mind nagyon elfáradtunk, és még hosszú út állt előttünk.

Egy gyors KFC még azért belefért hazafelé, mert már farkaséhesek de még így is 10 óra volt, mire Hajdúdorogra hazaértünk. Rám onnan még várt egy autóút Miskolcra, ami nem volt kellemes, de nyugdíjas tempóban elszüttyögtem a kihalt, sötét utakon.

És hogy mi lesz a következő program? Kérdéses. Sok érdekes fesztivál és összejövetel van meghirdetve a nyárra, szinte minden hétvégére jut valami. Csak ideje legyen az embernek eljutni rájuk…