Sziasztok!
Ahogy bizonyára észrevettétek, egy ideje nem szerepeltek új film- vagy sorozatfordítások az oldalon. Őszinte leszek, némileg megcsappant az érdeklődésem az ázsiai történetek iránt, főként azért, mert bármibe is kezdek, ugyanazok a sémák, témák, viselkedési normák köszönnek rám, mint az általam látott, eddigi történetekben. Ritkán fordul elő, hogy valami az újszerűség erejével hat, ezért a kíváncsiságom inkább a régebbi sorozatok felé fordult, melyeket eddig még nem volt alkalmam megnézni. Hosszú a restanciám, amit ezekből még fel kell dolgoznom, hátha ezeknek sikerül újra felszítani bennem az ázsiai történetek iránti lelkesedést.
Ami a fordításokat illeti, valóban jó ideje nem hoztam nektek semmi újat. Ennek igazából magánéleti, jobban mondva egészségügyi okai vannak. 3 évvel ezelőtt súlyos betegségből sikerült felépülnöm, ami alapjaiban változtatta meg az életemet. Azóta minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy ami idő még megadatik nekem, azt a tőlem telhető legnagyobb teljességgel éljem meg. Ha ez azzal jár, hogy a napi 2-3 órát, amit régebben fordításra szántam, most inkább a testmozgással és egészséges életmódnak szentelve töltsem, úgy érzem, az megéri az áldozatot.
Félnetek nem kell, hiszen jelenleg is számos fordító és csoport dolgozik azon, hogy hétről hétre újabb és újabb sorozat-epizódokat hozzanak nektek, és szerencsére egyre több streaming szolgáltató kínálatában találhatóak meg naprakészen (vagy akár katalógusban, gyűjteményként) ázsiai sorozatok, melyek közül szerintem mindenki megtalálhatja a számára szimpatikus történeteket. Természetesen továbbra is figyelemmel követem majd ezt a szubkultúrát, rendszeresen látogatom továbbra is az ilyen, tematikus rendezvényeket, és negyedévente ugyanúgy elhozom nektek az összefoglalóimat nyugati, valamint ázsiai sorozatokat, zeneszámokat illetően. Az ázsiai témakört érintő játékok beszámolói sem fognak elmaradni az oldalról, az egyik következő ilyen projekt mindenképpen a már most hatalmas botrányoktól hangos Assassin’s Creed Shadows lesz, mely a feudális Japánba fogja vinni a játékot. Az írásaim (melyek jó része beidőzítve kerül fel az oldalra, mert javarészt már készen vannak) továbbra is érkezni fognak, bár ezeknek egyelőre doramás vonatkozása nincs. Egyelőre. 🙂
Mindez nem zárja ki azt, hogy ha valami új hirtelen szembejön, megtetszik, és senki más még nem tette rá a kezét, elvállaljam annak fordítását, de az biztos, hogy jelenleg nincs semmi ilyesmi kilátásban. Yoochun filmje, az On the Edge, mely a tervezettek közt szerepel, az elmúlt években nem kapott angol feliratot, így kétséges, hogy valaha el tudom készíteni hozzá a magyar feliratot, de ha mégis sikerülne, természetesen meg fogjátok találni az oldalon.
Köszönöm a sokévnyi támogatásotokat, visszajelzéseiteket, további kellemes doramázást kívánok nektek!
Brigi
Sajnos már egy ideje éreztetted, hogy ez az eltávolodás nem igazán visszafordítható. Egyébként teljesen jól teszed, hogy inkább az egészségedre szánod az időd, hisz saját testünk a legfontosabb, a szórakozás csak utána jön.
Én is idén már elég nehezen haladtam bármivel is, sokszor nyögvenyelős volt 1-1 sorozatrész megnézése is. Nemrég elkezdtem egy tanfolyamot, ami napi tanulást, odafigyelést igényel, így aztán már időm sincsen rájuk. Gondoltam filmet azért fogok nézni, de eddig még csak szinkronos nyugatit láttam, ami nem igényel állandó odafigyelést.
Szerintem amúgy pont az a hátulütője az egésznek, amitől népszerűek lettek ezek a sorozatok (az eredeti hallyu hullámtól is jobban): a nemzetközi nézők, azok ízlése, vagyis inkább a külföldi platformokon sugárzott művekben a nemzetközi ízléshez való idomulás, megfelelni vágyás. Persze így is megtalálja a saját közönségét, csak az eredetit fogja pont elveszíteni. Az alkalmi néző meg 1-2 rosszabb sztori után odébbáll.
Pl. Egy kollégám kb 2 év alatt megnézett streamingoldalon két felkapottabb japánt, mindkettőt szerette, viszont esze ágában nincsen magától rákeresni a többire. Vagy mikor kérdezték mit hallgatok és mutattam nekik egy együttest, akkor ugyanennek a kollégának az volt a válasza: ezeken nincsen szőr, és puff kinyomta. Mondjuk aki a szemével hallgat zenét, az meg is érdemli, hogy kizárólag retrót hallgasson 🙂
Teljesen egyetértek. Ugyanaz történt ezzel a szcénával is, mint annak idején az animékkel. Ellenőrizetlenül áramlik minden szar (már elnézést), nincs beiktatva a köztes állapot, a szájhagyomány útján terjedő ajánlás, amivel tudtad, hogy csak az igazán jó történetek jutottak el hozzánk, amiket érdemes is volt megnézni. Most kijön évente szerintem több száz rövidebb vagy hosszabb történet, és azt se tudod, melyikbe kezdj bele… 🙁
Milyen tanfolyamot kezdtél el? 🙂