Sziasztok,

Elkészült sorozatunk 7. részének felirata.

1. A sorozat már kezdettől fogva nagyon bájos és “szép” volt, hiszen már az első epizódban oly sok megható pillanatot láthattunk. De ez a rész különösen elbűvölő lett, mert rengeteg apróság igazán különlegessé és teljessé teszi azt, amit látunk. Az operatőri munka és a vágás egyszerűen kiváló, olyan szépen köti össze a jeleneteket. Ahogy lelassítanak bizonyos mozzanatokat, hogy ráirányítsák a figyelmet egy kulcsfontosságú jelenetre (pl. amikor Euno kiveszi az ecsetet a rész elején), vagy ahogy Juhyang herceg az íjászatot gyakorolja, és kilövi a nyilat, a következő jelenetben pedig azt látjuk, hogy egy kilőtt nyílvessző eltalálja a testőrkapitányt. Nem érezzük, hogy megtörne a történetmesélés fonala.

A karakterek (színészek) interakciói is olyan természetesek, nem érezni bennük mesterkéltséget. Sokszor fiatal/újonc színészek nem tudják magukénak érezni egy történelmi sorozat körülményeit, itt viszont szerencsére nem ezt látjuk. Mindegyik szereplőnek sikerül belebújnia a figurája bőrébe, számos jelenetnél a meghatottságtól rendesen csillog a szemük, amit a néző nem bír megállni mosolygás nélkül. Olyan figyelmesek azok az apró gesztusok, ahogy pl. a “látó” karakterek finoman segítik a vak Ha Ramot a mozgásban, hogy elég egy apró érintés, hogy segítsenek neki elindulni vagy megállni, ha kell. Kim Yoojung is teljes természetességgel reagál a vele történő eseményekre. Ahogy pl. ül, vagy ahogy megemeli a szoknyáját egy küszöb átlépésekor… ezek az apró mozzanatok mind-mind annyit hozzátesznek az összképhez.

2. Érdekes megfigyelni a Cheongi szerelméért küzdő, két férfi szereplőnket és a hozzájuk kapcsolódó színek játékát. Ha Ram csillagjósként szelíd és barátságos, máskor azonban nagyon komor és bosszúszomjas. Ezt a ridegséget az öltözéke is kifejezi, hiszen a talárjai szinte minden alkalommal a kék valamilyen árnyalatában pompáznak, ami ugye jellemzően egy hideg szín. Vele szemben ott van az életvidám, bohém Yangmyeong herceg, a maga kellemes, megnyerő modorával, százfogas mosolyával, aki pedig szinte mindig “meleg” színű talárokat visel.

3. A sorozat zenéje varázslatos, és méltó annak témájához. Már említettem, hogy az első epizódok a Painter of the Wind filmzenei albumáról kölcsönöztek dallamokat, ebben a részben pedig többször is azt a romantikus hegedűmuzsikát hallani, amit az Emperor: Master of the Mask c. sorozatnál is hallhattunk. Szép, bár elég szerencsétlen a választás, mert az szintén egy kosztümös sorozat volt, ráadásul pont Kim Yoojung színésznői riválisa, Kim Soohyun szerepelt benne, a dallam pedig annak a sorozatnak az egyik legromantikusabb pillanatában hangzik fel, így akaratlanul is párhuzamot von a két történet közt. Érdekes a dolog, hiszen a Master of the Mask egy teljesen másik csatornán futott, a zene viszont túl egyedi ahhoz, hogy csak úgy bárhol, bármilyen sorozatnál felhasználhassák jogi következmények nélkül. Lehet, hogy ugyanaz a zeneszerző…?

Ebből az epizódból sikerült kivágnom két szép dallamot, amikor nem sok beszéd vagy háttérzaj hallható. Ismerve, milyen kegyetlenül le szoktak hagyni bizonyos zenéket a hivatalos filmzenei albumról, ez talán még hasznos lehet..

1. A festmény megbűvölése
2. Cheongi eltéved

Jó szórakozást kívánok!